Kese Katalin: Kultúra és filológia a Román Tanszék történetének tükrében - Fejezetek az Eötvös Loránd Tudományegyetem történetéből 19. (Budapest, 1999)
I. A magyarországi román studiumok elindítói
101 román nyelv elnyomásáról, és a közeljövőben magyarok és románok együtt fognak dolgozni a haza boldogulásáért 1912. december 13-i felszólalásának témája szintén a költségvetés volt; a görög katolikus és görögkeleti román papokkal, valamint a tanítók és a színészek helyzetével foglalkozott. Rámutatott arra, hogy a korpótlék bevezetése megelégedést váltott ki a papság körében, de ugyanakkor felhívta a figyelmet arra, hogy a görög katolikus és a görögkeleti román egyházban az alacsonyabb képesítésű papok többségben vannak, vagyis az olyanok, akiknek négy osztályuk van. Siegescu szerint ennek az az oka, hogy a román nép szegény és nem képes papjait még a minimummal sem ellátni. “Pedig állami érdek, hogy müveit papok legyenek minden egyházmegyében, mert akkor elérjük azt, hogy a müveit papok jobban keresik éppen műveltségűknél fogva , a magyar hivatalnokokkal, a magyarsággal való harmonikus együttműködést, mert hiszen tudvalevő, hogy minél magasabb műveltséggel bír valaki, társadalmilag is annál inkább keresi az együttműködést“287. Siegescu üdvözölte a miniszternek azon intézkedését, melynek értelmében az alacsonyabb képesítésű papok és segédlelkészek anyagi támogatásban részesültek. Erre feltétlenül szükség volt, hiszen a községekben, ahol felekezeti iskolák voltak, ezek az alacsonyabb képesítésű papok egyben az igazgatói tisztséget is betöltötték. Helyeselte a miniszter azon törvényjavaslatát is, amely az állami és felekezeti tanítók fizetésrendezését szolgálta, mivel mind a tanárok, mind a tanítók között forrongás, elégedetlenség volt tapasztalható. Egyes tanítók írásban szólították fel tanítótársaikat, hogy szítsanak lángot a nép között. Az ilyen tanítókat - Siegescu szerint - büntetésben kell részesíteni, mert ez rossz fényt vethet az iskolára. Ismételten kifejezésre juttata azon felfogását, hogy az egész tanítást valláserkölcsi alapon kell felépíteni Kiváló filozófusokra hivatkozott, akik ugyan nem voltak vallásosak, de az iskolában ezt a nevelési rendszert követelték Utalt arra, hogy Magyarországon évente 4000-re nőtt az öngyilkosok száma és ennek okát, tévesen, abban látta, hogy a pedagógusok letértek a valláserkölcsi nevelésről. Siegescu szólt a tanitóhiányról is és magyarázatot adott rá. A honvédelmi törvény megfosztotta a tanítókat a póttartalékosság ■8 Országos Képviselőhöz Saplo, XVII. kötet. 1913.449.
