Kese Katalin: Kultúra és filológia a Román Tanszék történetének tükrében - Fejezetek az Eötvös Loránd Tudományegyetem történetéből 19. (Budapest, 1999)
I. A magyarországi román studiumok elindítói
98 bizottságra célzott, melynek célja a Shakespeare-irodalom összegyűjtése és ápolása volt. Folyóiratot is kiadott, amelyről “egy nagyon előkelő külföldi lap“, a Zeitschrift für den franzözi sehen und englischen Unterricht is megemlékezett. “Igazán csodálatos, mennyivel inkább megbecsülik a mi tudományos termékeinket külföldön, mint minálunk, ahol még a középiskolák sem rendelik meg ezt a folyóiratot“282. Siegescu utalt az ez idő tájt megjelent Dante Magyarországon című könyvre, amely Dante hatását tárgyalta a magyar irodalomra, és javasolta, hogy létesítsenek a Bölcsészettudományi Karon olyan tanszéket, amely a magyar és a külföldi irodalom egymásra gyakorolt kölcsönhatását tenné tanulmányai és előadásai tárgyává. Ezután pedig rátért egy más témára, a görög katolikus kanonokok nehéz helyzetének ismertetésére. Siegescu véleménye szerint, fizetésük nagyon alacsony volt ahhoz mérten, hogy az egyházmegyében vezető szerepet játszottak és külön munkakörrel is bírtak: az egyik irodaigazgató, a másik nagyprépost, a harmadik oldalkanonok, a negyedik főtanfelügyelő volt. Vasile Damian román képviselő azon állítását, hogy a kormány nem gondoskodik kellőképpen az iskolákról, Siegescu megcáfolta. Valamennyi román középiskola, kivéve a balázsfalvi főgimnáziumot, amelynek érseke nem kért állami segélyt, támogatásban részesült. Iosif Siegescu a középiskolai oktatásról és nevelésről szólva említést tett arra a téves hitre, hogy a gyermekek idegességének, a gyakori öngyilkosságoknak a tanárok az előidézői. Hosszú tanári tapasztalat birtokában ezt a téves meggyőződést elvetette. A jó tanuló szülei rendszerint megbecsülik a tanárt, a rossz tanulók szülei azok, akik ahelyett hogy a hibát önmagukban és gyermekeikben keresnék, folyton szidják az iskolát és a tanárt. A szülőknek gyermekeik érdekében több időt kellene a családnak szentelni, gyermekük, családi boldogságuk zálogának nevelésére. Siegescu javasolta a szülőknek, hogy követendő példaként olvassák el Arany János önéletrajzából azt a részt, amelyben arról ír, hogy egyszerű földművelő szülei hogyan nevelték őt. A nevelésről alkotott felfogásában csak abban követett el Siegescu hibát, hogy túlzott szerepet tulajdonított a vallásnak. Foglalkozott a tanítóképzés kérdéseivel is, amelynek nagy fontosságot tulajdonított. 282 Országos Képviselőhöz Napló. VIII. kötet. Budapest. 1911. 70.
