Mózessy Gergely: Egyetemi lelkészségek Magyarországon a 20. század első felében. A katolikus egyetemi lelkészségek története - Fejezetek az Eötvös Loránd Tudományegyetem történetéből 17. (Budapest, 1997)
Főiskolai lelkészek
Testnevelési Főiskola Az 1925-ben alapított Testnevelési Főiskola működésének kezdetekor a katolicizmus fellegvárának számított.423 Sík Sándor, később Malán Mihály vezetésével cserkészcsapat működött a főiskola keretében,424 és már a lelkészség hivatalos megszervezése előtt is folyt annak szerepét gyakorlatilag ellátó lelkigondozás. Ez elsősorban a főiskola vezetésének konstruktív hozzáállásán múlott. 1932-ben kérte fel a rektor Strommer Viktorin bencés házfőnököt ( nevével a Pázmány egyetemi lelkészség pályázói között találkoztunk korábban ), hogy tartson a hallgatók számára rendszeres hitoktatást. Strommer nem zárkózott el, kéthetente 1 - 1 órát adott, külön a leány-, és külön a fiúhallgatók részére. „Apologetikus irányban dolgozom, különös tekintettel a ma felszínen lévő problémákra. ” - vallott óráinak jellegéről. Törekedett személyes kontaktust kialakítani, és az előadásokon kívül is a hallgatók rendelkezésére állni. Húsvétkor rendszeresen lelkigyakorlatot is szervezett. Strommer Viktorint lenyűgözte az iskolavezetés körültekintő volta. Elismerően nyilatkozott a férfi és női hallgatók teljes, órák alatt is tartó elkülönítéséről, és a diákok „decens öltözetéről”.425 A főiskola presztízsére is jó hatással volt Strommer jelenléte, 1932 októberében ugyanis a bencés rendtartomány főnöke, Kelemen Krizosztom pannonhalmi főapát budapesti útja során felkereste a Testnevelési Főiskolát, ami hatalmas megtiszteltetésnek számított.426 Sajnos a hiányos forrásanyag következtében nem deríthető ki, meddig is tartott Strommer ilyen órákat. Kontinuitás nem mutatható ki. 1944 októberében az Actio Catholica Főiskolai Bizottságának lapja, a Sziklán Állunk szerint a Testnevelési Főiskola lelkésze dr. Koszterszitz József.42 Valószínűleg őt tekinthetjük a hivatalos formát felvevő lelkészség első képviselőjének. ( A csak „Koszter atyaként” ismert lelki- pásztor neves ifjúsági szakértőnek számított. Legismertebb könyvei: Levelek a gólyához - 1943., Nos rector - 1944. ) Fennmaradt már viszont az 1945 októberében kinevezett új lelkész hivatalos megbízása, mely formájában, stílusában természetesen követi az ugyanekkor kelt műegyetemi lelkészség átszervezését célzó iratokat. Eszerint Mindszenty prímás Huszár György kollégiumi prefektust a főiskola hallgatóinak lelki vezetésével megbízott lelkésszé nevezte ki. Alig egy hónap múltán azonban Huszárt Horváth Kichárd váltotta fel.428 Sajnos működésükről igen csekély mennyiségű dokumentum maradt fenn, így nemcsak mindennapjaik feltárása ütközik nehézségbe, hanem még pontos működési idejüket sem tudjuk megállapítani. Az 1945/46-os tanévről készült beszámoló is meglehetősen általánosságban fogalmaz a főiskolai vallási neveléssel kapcsolatban: „A főiskola igazgatósága minden vallásfelekezetüek részére lehetőséget teremtett a vallás gyakorlására. A hallgatók hitéletének bensőségére vall, hogy nagy részük minden 423 Ócsai 1975: 38. old. «4 '[•[. Lt. if l. doboz Beszámolók a főiskola 1925/26 ill. 1935/36 évi munkájáról 425 EPL Serédi 4L Cat. 752/1932 426 te Ft. ifi. doboz Beszámoló a főiskola 1932/33 évi munkájáról 427 Sziklán Állunk II. évf. 10. sz., 1944. október 15. 428 EPL 842/1946 és MOL XIX - I - 1 - h - 1945 -72363 100
