Mózessy Gergely: Egyetemi lelkészségek Magyarországon a 20. század első felében. A katolikus egyetemi lelkészségek története - Fejezetek az Eötvös Loránd Tudományegyetem történetéből 17. (Budapest, 1997)
Felekezeti jogkadémiák
FELEKEZETI JOG AKADÉMIÁK Egri Érseki Jogakadémia - Magyar Katolikus Jogakadémia Az egri jogoktatás kezdetei még a XVIII. századra nyúlnak vissza. Foglár György egri kanonok, szerbiai választott püspök 1740-ben alapította meg a joglíceumot, melynek felállítását a Corpus Iuris az 1741. évi XLIV. törvénycikkel nyugtázta. A század második felében Esterházy Károly püspök kezdett a városban nagyszabású építkezésekbe, ekkor készült el a joglíceum ma is látható impozáns épülete ( ma tanárképző főiskola működik falai között ). Az oktatás az abszolutisztikus kormányzat alatt évekig szünetelt. 1880-ban a „modernizáció” jegyében csaknem felszámolták az intézetet, ám végül az megmenekült. 1923-ban - az addig sem óriási méretű - államsegélyt vonta meg a világválság miatt a kormányzat a joglíceumtól, melyet eztán egészében az egyházmegye tartott el. A tanintézet 1927-ben kapott akadémiai rangot.393 Az egri felsőoktatás sajátosan exponált helyzetbe került korszakunkban. Már az alapítás pillanatában Barkóczy Ferenc püspök egy jövendő egyetem alapjait látta a líceumban, s az Esterházy-féle építkezések is ebben a szellemben zajlottak - ám az ügy elaludt ekkor. Szintúgy az 1892 - 1910 közötti időkben, mikor komoly sajtóhadjárat indult a célból, hogy Eger egyetemet kapjon. Ám a katolikus közgondolkozásban az 1935-től egyre erőteljesebben jelenlévő katolikus egyetemi gondolat 1945-től véglegesen összekapcsolódott Eger városának nevével. ( Bár ekkor még a MKP is gondolkodott egy esetleges egri pártegyetem létrehozatalában ). A körülmények ideálisak voltak, hisz a szeminárium és a joglíceum nyugodtan képezhette két egyetemi kar alapját, s az épület is adott volt. A hiányzó két karról több elképzelés is volt az idők során: felvetődött közgazdasági - társadalomtudományi, közgazdasági - bölcsész ( utóbbinak alapját a pannonhalmi tanárképző adta volna, melyet Esztergomba vagy Egerbe telepítettek volna át), bölcsész - orvosi ( utóbbihoz voltak legkevésbé adottak, a feltételek... ) párosítás is. A püspöki kar 1946-ban karolta fel először hivatalosan az egri katolikus egyetem tervét - leginkább azért még, hogy a veszélyeztetett jogakadémiát menteni próbálja. 1947 nyarán már úgy tűnhetett: nemsokára megszületik az egri egyetem. Ám az 1947 augusztusában megtartott parlamenti választások után a balra tolódó kormányzat már minden eszközzel gátolta a megvalósulást. A püspöki kar előre menekült: 1948. június 26-án tervezték megnyitni a Szent Istvánról elnevezett katolikus egyetemet - ám tíz nappal korábban az egyházi iskolák államosítása véglegesen keresztülhúzta a tervet.394 Az érsekség közvetlen felügyelete alatt álló tanintézetben a hallgatók lelkigondozása jól megoldottnak volt tekinthető a második világháború végéig. Akárcsak Pesten és Pécsett hitszónokok ( hivatalosan: jogakadémiai hitszónokok ) álltak az ifjúság rendelkezésére, akik a vasárnap 10 órakor megtartott ifjúsági szentmisén a diákok problémáira kihegyezett szentbeszédeket tartottak. A húszas évek végén dr. 3,3 Szögi 1994: 53. és 266-268. old. és SzfvPL 7227. lt. sz. 1760/1946 10. old 394 A kérdést kiválóan feldolgozta Szecskó Károly idézett művében. 93
