Mózessy Gergely: Egyetemi lelkészségek Magyarországon a 20. század első felében. A katolikus egyetemi lelkészségek története - Fejezetek az Eötvös Loránd Tudományegyetem történetéből 17. (Budapest, 1997)

Előszó

KDSz 1946-ban 45 tagegyesülettel rendelkezett, ennek egy része azonban még a középiskolásokat gyűjtötte össze, más része különböző kollégiumok alapvetően zárt saját szerveződése volt. Jellemző a főváros-központúság: a 45 tagegyesületből mindössze 15 volt vidéki, s ebből is 8 a szemináriumok kispapjait tömörítetted

Az egyetemistákat különböző bajtársi egyesületek igyekeztek még összegyűjteni, ezek azonban inkább a jobboldali politikai szerveződésekhez kötődtek, mint az egyházhoz.

A helyzet különös tragikuma abban rejlett, hogy Európa-szerte már a század elején felfigyeltek az egyetemi ifjúság lelkigondozásának speciális igényeire. 1915-ben vetette papírra Faulhaber bíboros Zeitfragen und Zeitaufgaben című könyvében: „ Csak egy speciális, anyagi gondtól mentes papi erő találhat időt, hogy az egyetemi hallgatók látogatására korlátlan fogadóórákat jelölhessen ki, baráti érintkezésben megtárgyalja hivatási s egyéb személyes kérdéseiket, vallási s erkölcsi konfliktusok s lelki lehangoltság idején kezét nyújthassa, adott esetben irgalmas szamaritánus lehessen az összetépett fiatal erők romhalmaza fölött, az egyetemi lakáshivatal s a nagy anyagi nyomort enyhítő segítőpénztár kiépítésében közremunkálkodjék, egyéb egyetemi városokban dolgozó kollégáival, a középiskolák hittanáraival s természetesen a plébániai pasztorációval is érintkezést tarthasson fenn. ”5 6 7

Zürichben már 1910-ben saját lelkipásztora volt az egyetem és politechnikum hallgatóinak. A harmincas évekre Németország 20 városában működtek Studentseelsorger-ek ( Berlin, Bonn, Breslau Darmstadt, Frankfurt am Main, Freiburgban, Giessen. Göttingen. Greifswald, Halle. Heidelberg, Karlsruhe, Kiel, Köln. Lipcse, Marburg, München, Münster, Tübingen, Würzburg ), a szomszédos Ausztriában pedig Bécsben és Innsbruckban volt rendszeresítve ilyen tisztség.

Flazánkban elsőként a Pázmány Péter Tudományegyetemen született meg az egyetemi lelkészi állás, s annak sikerén felbuzdulva jelentek meg a lelkészek az ország többi egyetemén is a negyvenes években. A kommunista fordulat azonban gyorsan szétverte az ifjúsági lelkigondozás egyetemi bázisait.

Könyvünkben a magyarországi egyetemi lelkészségek történetét mutatjuk be. E téma túl kis falat volt eddig az egyháztörténet-írás számára, s nem foglalkozott vele senki sem, míg a felsőoktatás-történetének krónikásai az elmúlt érában inkább elhallgatták a lelkészségek létét - ha tudtak egyáltalán róluk -, vagy erősen torzítva számoltak be szerepükről.

5 KDSz: 17. old.

6 idézi Tóth 1935: 236. old.

7 Tóth 1935: 237 - 238. old.

10