Mózessy Gergely: Egyetemi lelkészségek Magyarországon a 20. század első felében. A katolikus egyetemi lelkészségek története - Fejezetek az Eötvös Loránd Tudományegyetem történetéből 17. (Budapest, 1997)
Agrártudományi Egyetem
Magyaróvár nem volt vallási tekintetben elhanyagolt terület. Ahogy Keszthelyen a premontrei, úgy itt a piarista rendház és gimnázium, játszott komoly szerepet a település életében. Az egyetemi lelkészség megteremtésének gondolatát Magyaróváron is - miként annyi más helyen már tapasztalhattuk - a Szent Imre Kollégium vetette fel először. A soproni kollégium Gacs Jánost 1947 februárjában felváltó igazgatója, az egyházmegyei katolikus kollégiumok promontora, Németh Kálmán szinte első intézkedéseként kérte Papp Kálmán győri megyéspüspököt, hogy jelöljön meg egy kinevezendő lelkészt és terjessze fel a minisztériumhoz személyét rövid időn belül jóváhagyásra. 380 Mint mondotta, Horváth József mosoni káplánt ajánlották többen is neki. Úgy tűnt, a püspök nem fog késlekedni. Február 15-én így válaszolt Néineth- nek: „A mosonmagyaróvári akadémiára kinevezendő lelkész személyét a jövő hétre jelzett látogatása alkalmával fogom kijelölni. Horváth József mosoni káplánnak annyi hittanórája van, hogy ezek mellett az akadémia lelkészi teendőit alig tudná eredményesen ellátni. ” 380 381 Végül a püspök egy harminchét esztendős piarista, Sárvári János egyetemi lelkészi kinevezése mellett döntött. A szükséges hozzájárulást Mihalovics Zsigmond A. C. igazgató járta ki Törnek Vince tartományfőnöknél. Ennek megszerzése után 1947. március 5-én nevezte ki Papp Kálmán püspök Sárvári Jánost.382 A következő tanév elején a lelkész a győri püspöknek bemutatta munkatervét.383 A sorokból [Ld.: Függelék 8] energikus ötletgazdag pap képe bontakozik ki. Bizonyítani nem tudjuk, csak gyanítjuk, hogy Sárvári János konzultált nagy tapasztalatú rendtársával, a pesti egyetemi lelkésszel, Tihanyi Tiborral - de mindenképp erre utalnak a koncepcionális hasonlóságok munkájukban ( körlevelek kibocsátása, a katolikus hallgatók kartotékrendszeres nyilvántartása, szociális program ). A hagyományos Mária Kongregáció életre hívását is elhatározta a nőhallgatók számára. Ez nyitott lett volna a városban tanuló VII-VIII. osztályos gimnazisták számára is, így biztosítva azt, hogy a jövőbeni potenciális egyetemi hallgatók megismerhessék a lelkészt, hogy elsőévesként ne kelljen majd tanácstalanul téblábolniuk segítség után. Újításnak tekinthető Sárvári János részéről kollégáihoz képest, hogy ezen túl nem törekedett hagyományos egyesületi élet megszervezésére, inkább az egyéni kezdeményezőkészségnek komolyabb keretben teret biztosító egyházközségi életet pártolta. A hallgatók 60 - 70%-t tömörítő internátusbán hetenként vitaestet szervezett már a múlt tanév végén is, és heti rendszerességgel az egyetemen is tartott előadásokat. A város intelligenciáját megmozgató ankétokra pedig neves előadókat igyekezett megnyerni. Ezen kezdeményezések folytatását is elhatározta. A munkatervet a püspök megnyugodva fogadta el, és - úgy véljük -, nem puszta udvariassági gesztus részéről, hogy pár hónapos lelkészi szolgálat után már „főpásztori köszönetét és elismerését nyilvánította” ki.384 Néhány hónappal később, az egyetemi lelkészi konferencián beszámolt kollégái előtt eredményeiről. Innen tudhatjuk meg, hogy végül is sikertelen maradt a Mária Kongregáció felállításának terve. Továbbra is a sejtszerű kulturális és szociális munkát 90 380 GyPL 626/1947 381 uott. 382 PL. N. 42. doboz 291/1947 383 GyPL 2652/1947 384 uott.
