Mózessy Gergely: Egyetemi lelkészségek Magyarországon a 20. század első felében. A katolikus egyetemi lelkészségek története - Fejezetek az Eötvös Loránd Tudományegyetem történetéből 17. (Budapest, 1997)
Agrártudományi Egyetem
A fiatalságnak volt azonban egy olyan elkötelezett csoportja, amelyre lehetett építeni. Róluk így írt Simon: „A keszthelyi katolikus gazdászok pasztorálásának kiindulópontjául az Ifjúsági Egyesület keretében működő katolikus vallási erkölcsi-csoport kínálkozik amelynek komoly és tevékeny vezetője Mészáros Zoltán IV. éves hallgató. 20-25-30 fiúra a csoport működésében állandóan számíthat. Nagyon intenzív igyekezettel dolgozik azon, hogy nagyon is rászoruló társai számára biztosítsa a különféle diákszociális segélyakciók pártfogását, de a tanévet átfogó előadássorozatban, amelyet a város klérusának tagjai tartanak, szellemi programjukról is gondoskodott. Alkalmi lelkipásztoruk is van SZALAY MIKLÓS dr. káplán személyében, akinek tevékenysége plébániai beosztása miatt csak alkalomszerű lehet, de így is olyan népszerűségre tett szert, hogy benne szeretnék látni az egyetemi lelkészüket és eziránt mát lépéseket is tettek az A. C. ifjúsági titkáránál. ”370 A lelkészség létrehozása tehát Keszthelyen a diákság kezdeményezésére történt! Simon jelentése alapján Tiefenthaler József esztergomi kanonok, a Szent Imre Főiskolai Internátus Egyesület vezetője már decemberben 3-án a területileg illetékes Bánáss László veszprémi püspökhöz fordult a tervvel. Bánáss püspök némi tartózkodással felelt: „A magam részéről a legmelegebben üdvözlöm a tervet, hogy Keszthelyen népi kollégiumot létesítsenek. Erre ott csakugyan szükség van. Nem tudom, hogy tulajdonképpen milyen szerepet szántak dr. Szalay Miklós káplánnak. Addig, míg erre vonatkozóan kimerítő tájékoztatást nem kapok, kérelmét nem merem teljesíteni. Dr. Szalay Miklós ugyanis igen derék, művelt és képzett papom. Ellene semmi kifogásom nincsen egyébként. Az elmúlt esztendőben a csurgói fiúinternátus igazgatója, régense volt. Mint ilyen, sokat fáradozott. Hiányzik azonban benne bizonyos anyagi realitás és fegyelmet kevésbé tudott tartani. Ez a valóság, és éppen ezért meggondolandó a bizalom. ”371 Tiefenthaler József egy újabb levéllel próbálta eloszlatni az aggodalmakat, és a püspöki kar kollégiumi ügyekben illetékes tagjához, Shvoy Lajos székesfehérvári megyéspüspökhöz fordult további segitségért. De Shvoy püspök a Simon-féle jelentés kapcsán már maga is kérte 1947. január 13-án Bánáss Lászlót, hogy tegyen lépéseket a megvalósítás felé.372 373 Shvoy Lajosnak január 22-én Tiefenthaler József érdeklődésére még arról kellett beszámolnia, hogy egyelőre intézkedésről értesítést nem kapott.3 3 A lelkész kinevezésére Keszthelyen csak 1947. február 19-én került sor. A várakozásnak megfelelően a már ismert és kedvelt dr. Szalay Miklós káplánt jelölte ki erre a feladatra Bánáss László püspök. Kinevezésekor lelkére kötötte: „Kérem tiszte- lendőségedet, foglalkozzék szívvel lélekkel ezzel a gyakran igen elhanyagolt réteggel. Most folyik a megnyeréséért a harc. Ezt a harcot nemcsak a szellemi útbaigazítók nyerik meg, hanem akik diákjainkkal a legtöbb testi jót cselekszik. ”374 Hasonló missziós tudat jelenik meg a püspök dr. Szerecz Imréhez, Szalay plébánosához írt levelében: „ Ugyanilyen szám és kelet alatt Szalay Miklós dr. káplánt a keszthelyi főiskolás diákság lelkigondozásával bíztam meg kápláni beosztásának épségbentartása mellett. 370 uott. 371 SzfvPL 7477IB lt. sz. 158/1947 alatt 372 SzfvPL 7477/B lt. sz. 2394/1947 alatt 70/1947 373 SzfvPL 7477/B lt. sz. 158/1947 374 VÉL 237-1/ 1947 88
