Mózessy Gergely: Egyetemi lelkészségek Magyarországon a 20. század első felében. A katolikus egyetemi lelkészségek története - Fejezetek az Eötvös Loránd Tudományegyetem történetéből 17. (Budapest, 1997)
Debreceni Tudományegyetem
Ugyanezen a napon, tehát 1948. december 9-én kapta kézhez a rektor azt a levelet, melyben Bulányi György lemond a hittanórák tartásáról - mely egyben a debreceni egyetemi lelkészség történetének végét is jelentette. A miértről hallgassuk a lelkészt: „Mint bizonyára értesülni méltóztatott róla, december 2-án az egyetemen tartott hittanórám után egy egyetemista a „nép ellenségének és hazaárulónak” minősített, és felszólított, hogy hagyjam el az egyetem területét, mert ott olyan pap, aki Mindszenty hercegprímást el nem ítéli, nem taníthat. Mivel a katolikus egyház hitoktatói funkciót olyanra, aki egyházi felsöbbségét elítéli, nem bíz - ama egyetemista álláspontja szerint - a ,, katolikus” hitoktatás a debreceni egyetemen nem lehetséges. A hittani előadásokat Rector Úr szíves tudomásával tartottam. Mivel úgy látom, hogy Rector Úrnak nem áll módjában az egyetemen a hittanórák zavartalan lefolyását biztosítani, tisztelettel bejelentem, hogy - míg e körülmény meg nem változik - az egyetemen hittanórát nem tartok. Egyúttal hálás szívvel mondok köszönetét Rector Úrnak mind a magam, mind hallgatóim nevében, hogy az eddigi órákat lehetővé tette. Kérem szíveskedjék e hálámat a bölcsészkari professzoroknak is tolmácsolni. ”355 * Természetesen nem csak a lelkészek személyét, hanem a jól működő Szent László Kört is támadás érte. A baloldali Debreceni Egyetemista Szövetség (DESZ) 1948. szeptember 27-én panasszal fordult Pukánszky Béla rektorhoz, mert egy egyetemi pártnapot propagáló hirdetőtáblájuk eltűnt, s arra a takarítónő állítólag a Szent László Kör alagsori helyiségében bukkant rá. A rektor magához rendelte az egyesület elnökét és ekkor még elsimította az ügyet.351’ A DESZ azonban nem nyugodott meg. Továbbléptek: már magának a Szent László Kör működésének jogosságát kérdőjelezték meg, hiszen az SZLK nem volt tagja a belügyminiszter által engedélyezett minden diákegyesületet tömörítő MEFESZ-nek. Mint kiderült, vélhetően a minisztérium volt ludas a Szent László Kör ellehetetlenítésében, hiszen még 1946-ban, mikor az összes egyesület működésének belügyminiszteri felülvizsgálatára sor került, megkapták a szükséges iratokat - csak épp nem nyilatkoztak az SZLK további sorsáról... Ebben a kényes helyzetben Pukánszky rektor október 16-án bezáratta a Kör helyiségét, majd 27-én felfüggesztette az SZLK működését is, és igyekezett a belügyminisztériumi állásfoglalást megsürgetni.357 Az persze késett. Közben 1949 januárjában már a városi vezetés is sürgette Ruff Györgyöt, a Szent László Kör diákelnökét, hogy tegyen lépéseket az egyesület „demokratikus átszervezése” érdekében. De ekkorra már minden megváltozott. Az egyesület eltörléséről rendelkezett a miniszter, és 1949 márciusában a MEFESZ igényelte magának az SZLK vagyonát. Jellemző adalék, hogy az átvételnél készült leltár a szegényes felszerelésről ( pár szék és asztal ) egy hajdan a Manréza lelkigyakorlatait propagáló kiadvány hátoldalára készült...358 355 HBML XXVI. 1 /b 20. doboz 1163/1948^49 y"' I 1BML XXVI. 1/b 19. doboz 278/1948-49 357 1IHMLXXVI. 1/b 20. doboz 747/1948-49 358 HBML XXVI. 1 /b 21. doboz 1819/1948-49 85
