Mózessy Gergely: Egyetemi lelkészségek Magyarországon a 20. század első felében. A katolikus egyetemi lelkészségek története - Fejezetek az Eötvös Loránd Tudományegyetem történetéből 17. (Budapest, 1997)
Debreceni Tudományegyetem
DEBRECENI TUDOMÁNYEGYETEM Egyetem létesítéséről a Debrecenben - akárcsak a Pozsonyban - az uralkodó által 1912. július 7-én szentesített XXVI. törvénycikk határozott. A hagyományos egyetemi karok ( bölcsész, jogi, orvosi ) mellé negyedikként református teológiai kart szervezését vették tervbe. Az első világháború viszontagságai miatt csak 1918 októberében nyithatta meg kapuit az egyetem, mely a két háború között a meggyilkolt református miniszterelnök, gróf Tisza István nevét viselte. ( Az egyetemről 1948-ban leválasztották a teológiai kart, 1951-ben önállósult az orvosi kar is, 1952-től pedig a megmaradt csonka egyetem Kossuth Lajos nevét vette fel... )343 A város katolikus lakói a nagyváradi püspök joghatósága alá tartoztak névlegesen. 1927-ben a Szentszék és Románia közt megszületett konkordátum értelmében azonban e püspökséget összevonták a szatmárival, székhelye is Szatmáron lett. Gyakorlatilag azonban az egyházmegye Magyarországon maradt részein - a városban székelő, s felettesével a kapcsolatot csak nagy nehézségek árán tartó, Szentszék által kinevezett- vikárius látta el ezt a feladatot. A második bécsi döntés után apostoli kormányzóként a gyulafehérvári püspökre, Márton Áronra bízta az egyesített egyházmegyét a Szentszék. A püspök azonban a továbbra is a Román Királysághoz tartozó dél-erdélyi székhelyén maradt, s a magyarországi területeket ismét szétválasztva két hely nőkre bízta.344 A „kálvinista Róma” hite erősen rányomta bélyegét az oktatásra is. Az ország egyetlen nem katolikus egyetemi temploma ekkoriban épp a debreceni! A hitbéli büszkeség és az egyetemi autonómia-tudat sajátosan erős összefonódásának jó példája, hogy mikor 1945 decemberében a minisztérium arról rendelkezett, hogy a hivatalos iratokról- így az egyetemi beiratkozási lapokról is - törölni kell a felekezeti hovatartozásra utaló rovatot, az Egyetemi Tanács így foglalt állást: „Az ember szabadságeszméjével ellenkezik a rendelkezés, mely a vallási rovatot az okmányokból kötelezőleg törli. ” S kifejtve, milyen fontos statisztikai adatoktól is elesnek így, kérte a minisztert - természetesen hasztalanul -, hogy módosítsa rendeletét.345 Egyébiránt nyugodtan állíthatjuk, hogy nem volt feszültség az egyetemen a különböző felekezetek között. Ennek szép példája, hogy mikor a Bánáss László debreceni prépost a veszprémi püspöki székbe kapott kinevezést, beiktatásán ( 1947. november 30. ) vallási hovatartozástól függetlenül megjelent a rektor és a négy kar dékánja.346 347 De nem pusztán a tiszteletadó gesztusok szintjén létezett a kölcsönös tisztelet: így például 1948. május 12-én az országos Mária-hét kapcsán a katolikus hallgatók számára engedélyezte a rektor, hogy az előadásoktól távol maradjanak utólagos lelkészi igazolás ellenében.34 A katolikus hallgatók intézményes lelkigondozásának nyomát 1945 előtt hiába keresünk. A buzgóbb diákokat a Szent László Kör fogta össze. Miután 1945 őszén 343 Szögi 1994: 45 és 249 - 253. old. 344 Salacz 1975: 75 - 88. old. 345 HBML XXVI. 1/a 2. kötet, 1945. december 20., a EX. rendes ülés jegyzőkönyve 346 HBML XXVI. 1/a 3. kötet, 1946. december, a VII]. rendes ülés jegyzőkönyve 119. szám. 347 HBML XXVI. 1 /b 17. doboz 1899/1947-48 83
