Mózessy Gergely: Egyetemi lelkészségek Magyarországon a 20. század első felében. A katolikus egyetemi lelkészségek története - Fejezetek az Eötvös Loránd Tudományegyetem történetéből 17. (Budapest, 1997)
Erzsébet Tudományegyetem
Gálos László lett, aki szintén tanított az egyetemen is: kezdetben magántanárként, 1945 novemberétől rendkívüli tanárként.323 Már a templom átadásáról szóló 1925-ben született kölcsönbérleti szerződés is rögzíti, hogy Pécsen is megszületett az egyetemi ifjúság pasztorációjának első intézményesített formája. A szerződés 18. pontja ugyanis az egyetemi hitszónok kinevezésének rendjét szabályozza. Egyetemi hitszónokok A hitszónoklatok rendjére vonatkozóan nincsenek információink, csak sejthetjük. hogy a Pázmány-egyetemi modelltől nem térhetett el nagy mértékben. A hitszónokokat az Egyetemi Tanács javaslatára a püspök nevezte ki, de - mint már utaltunk rá - a szívélyes jó viszony miatt ezeket a formaságokat nem kezelték kínos precizitással: 1927-ben például előfordult, hogy Virág Ferenc pécsi püspök hivatalos levélben ajánlotta a rektor figyelmébe Vértesi Frigyest, akinek kinevezését ezután szinte gondolkodás nélkül terelte a fenti útra Gyomlay Gyula rektor. A hitszónokok esetleges elhalálozása esetén a templomigazgató indította be az egyetemi gépezetet az új személy kieszközlésére a püspöknél.324 325 A mindenkori pécsi hitszónok díjazása nem sokban különbözött pesti kollégáétól: a húszas években havi 40 pengő, a háború után havi 200 pengő tiszteletdijat utalt ki számára a minisztérium a vallásalapból.323 A minisztériumot a személyi változásokról minden esetben az egyetem értesítette. Elsőként dr. Hajós György teológiai tanár látta el a hitszónoki teendőket, tőle a feladatot dr. Ákos Ferenc püspöki levéltáros és teológiai tanár vette át. Ákos Ferenc azonban hamarosan, 1927. február 18-án, egyhónapnyi betegeskedés után váratlanul elhunyt. A hitszónoklatok megtartását az átmeneti időben ( Vértesi Frigyes fentebb ismertetett, 1927. március 3-án, visszamenőlegesen március 1-jei hatállyal történt kinevezéséig ), - Vargha Damján szavaival élve - „nagyobb részt” ismét Hajós György, „kisebb részt” Vargha Damján templomigazgató látta el.326 Dr. Vértesi Frigyes harmincegy esztendősen került a szószékre az egyetemisták vezetésével megbízva. Mindenképp szerencsésnek kell ítélnünk ezt a csekély korkülönbséget, hiszen a fiatal lelkészt sokkal könnyebben elfogadtak a diákok, mint egy idősebbet, s ő is otthonosabban mozoghatott közöttük. A tehetséges fiatal pap 1926-tól szemináriumi prefektus is volt, Virág püspök tehát bízhatott benne, hogy ideális választása.32 A Vox Academica diáklap 1927 májusi, első számának egyetemi hitéleti körképe a líceum-templom vasárnapi 9 órás szentmiséjét már egyértelműen egyetemi diákmisének titulálta. Innen tudjuk, hogy nem csak a homiliákat mondta a hitszónok, hanem magát a szentmisét is ő celebrálta. ( Budapesten ez nem minden esetben esett össze! )328 323 BML VEI. Erzsébet Tudományegyetem Rektori Hivatal iratai ( ET RH ) 124. doboz 531/1945-46 és Csizmadia 1980: 28-30.old. alapján 324 BML VHI. ET RH 124. doboz 565/1945-46 alatt 1553/1926-27 325 BML VIEL ET RH 124. doboz 565/1945^46 alatt 1820/1926-27 és 727/1945^46 326 BML VIII. ET RH 124. doboz 565/1945^46 alatt 1487/1926-27 327 Sehern 1937: 184. old. 328 Vox Academica I. évf. 1. sz., 1927. május 79
