Mózessy Gergely: Egyetemi lelkészségek Magyarországon a 20. század első felében. A katolikus egyetemi lelkészségek története - Fejezetek az Eötvös Loránd Tudományegyetem történetéből 17. (Budapest, 1997)

Szegedi Tudományegyetem

Az értesítés nem érkezett meg. 1944. október 12-én Szeged teljes egészében a szovjet csapatok ellenőrzése alá került.303 így - noha addigra az összes jogi természetű akadály elhárult - nem indulhatott meg az egyetemi lelkészi munka sem. Az ügy egy időre el is felejtődött.

Egyetemi lelkész Szegeden

1945 májusában a fővárosi lelkészségek helyzetét jól ismerő A. C. titkár, Szappanyos Béla fordult a püspökhöz sürgetve újabb lépéseket a lelkészség megszervezésének irányában, mert „a szegedi egyetemi és főiskolás ifjúságról szerzett - ellenőrizhetetlen - értesüléseink szerint erős baloldali szellem lett uralkodóvá fölöttük. ”

„ Hogy ezekben a fölkavart időkben bátor vagyok a lelkészség megszervezésének gondolatát felújítani, két okra támaszkodom : egyrészt a velünk szemben jóindulatot tanúsító kultuszminiszterre, másrészt a megoldási módnak jelenleg is keresztülvihe- tőségére. Ez utóbbinál esetleg nehézséget támaszthat az egyetem, de talán a korábban történt tárgyalásokra való hivatkozással meg a ,, demokratikus légkör ” hangoztatásával sikerül ezt az akadályt is elhárítani. ” - írta Szappanyos. Ajánlotta egyben, hogy csak amolyan mellékállásként bízzon valakit meg a püspök, hiszen a minisztériumi tiszteletdíj összege létfenntartáshoz édeskevés, s tán a munka sem kíván egész embert. Arra az esetre, ha a minisztérium mégsem hajlandó a dotációra, valamelyik szegedi jezsuita kijelölését javasolta.304

Hf mvas válasza tömör volt: „Május 25-i levelére válaszolva a helyzet ismeretében sajnálattal értesítem, hogy egyetemi lelkészi állás megszervezéséről nem lehet szó. Az egyetemi ifjúság lelki igényeinek kielégítéséről viszont a lehetőség szerint gondoskodás történik. ”305 De ez csak a pillanatnyi helyzetről szólt.

A közállapotok lassú normalizálódását látva csak egy évvel később, 1946 tavaszán vélte úgy a püspök: itt az idő arra, hogy végre kinevezzen egyetemi lelkészt. Bár nyoma nem maradt, feltehető, hogy ezt a lépést is az egyetem vezetésével történt egyeztetés előzte meg. Az A. C. szegedi igazgatóját, dr. Halász Pál kanonok-esperest kérte fel a kérdés véleményezésre. Halász előbb a megoldandó feladatokat vette sorra:

„a./az egyetemi ( és esetleg főiskolai) hallgatók és hallgatónők számbavétele és kartotékszerű nyilvántartása;

b. / tanulmányi ügyeik - különös tekintettel a kollokviumok és vizsgákra - továbbá erkölcsi, társadalmi és bizonyos vonatkozásban politikai magatartásuk szemmelkísérése s mindezekkel kapcsolatban az érdekelt szülőkkel való érintkezés létesítése, illetve fenntartása;

c. / diákjóléti intézményeknek vagy létesítése, vagy a meglevőkkel való kiépítése és fenntartása.

E hármas alapon épülne a hallgatók lelkigondozása, éspedig tömegben valláserkölcsi előadások, egyénenkint bensőséges személyes összeköttetés útján. ”

303 SZN-Csanád: 39. old.

304 SzPL 906/1946 alatt

305 fogalmazvány ugyanazon iraton

74