Mózessy Gergely: Egyetemi lelkészségek Magyarországon a 20. század első felében. A katolikus egyetemi lelkészségek története - Fejezetek az Eötvös Loránd Tudományegyetem történetéből 17. (Budapest, 1997)

József Nádor Gazdasági és Műegyetem

nak fogadni. Mivel ebben az időben már bárféle személycsere azzal a veszéllyel járt. hogy felhívja a figyelmet az egyetemi lelkészi tisztségre, és így esetlegesen - ha csak közvetve is - előidézhetett volna egy nagyobb szabású támadást a pozíció ellen, a fő­apát elállt szándékától A soproni egyetemisták hitéletének fontos eseménye volt Mindszenty József prímás 1948 tavaszán lezajlott látogatása. A hatalom ettől kezdve gyanakodva figyelte a helyi iljúságot. Nem csoda hát, hogy Jávor Egon 1948 folyamán a kommunista hatalom tá­madásainak céltáblájává vált, bár nem is annyira egyetemi, mint inkább gimnáziumi tevékenysége miatt. ( Az iskolák államosítása előtti politikai harc kora ez! ) Rendszere­sen zaklatták, három ízben került az államrendőrség vizsgálati fogságába. Az ellene felhozott vádak a kor „divatja” szerintiek voltak: lázítás, fegyver-rejtegetés, államelle­nes összeesküvés... Mindezeknek természetesen nem volt alapja. „Komoly összeesküvés, ellenál­lási szervezkedés indult az egyetemisták körében, de ezektől óvatosságból távol tartot­tam magamat; ők is tőlem, jól tudva, hogy figyelik a „papot”” - emlékszik vissza ezekre az időkre.279 A helyzet egyre tarthatatlanabbá vált. „Idővel rájöttem, hogy kik járnak hoz­zám rendőrségi megbízásból, akiknek jelenteniük kellett, amit csak tudtak rólam. Hű­séges, rendes egyetemi hallgatók is figyelmeztettek, kikre vigyázzak. Magánbeszélgeté­sekben fölmerülő témák, egyház ellen irányuló kifakadások, a hercegprímás magatar­tásának elítélése, az orosz megszálló csapatok viselkedése, ismerősök letartóztatása: mind olyan kényes, beugrató jellegűek lettek, amelyeknél mérlegelnem kellett válasza­imat. Két egyetemistának a gyónása is elárulta, hogy nem a bűnbánat hozta őket a szentséghez, hanem ocsmány szentségtörő szándék rendőrség irányította kérdésekkel. Ezek hetenként jártak hozzám. ”280 1948 novemberében Sárközi Pál, a bencés rend kormányzó apátja táviratilag Budapestre rendelte Jávor Egont. Bizalmas értesülésekre hivatkozva közölte, hogy küszöbön áll letartóztatása. ( Nyugati menekülttáborokba beépített kémek segítségével jutottak hozzá a kommunisták olyan információkhoz, hogy segítette a szökni készülő­ket. ... ) Jávor Egon megkapta a rendi engedélyt arra, hogy saját felelősségére nyugatra távozzon. Sopronba hazatérve elterjesztette, hogy az Alföldre indul lelkigyakorlatot tartani, majd november 13-án pénteken éjjel elhagyta az országot, hiszen az „alföld” alatt a Németalföldet értette...281 Később aztán az Amerikai Egyesült Államokban telepedett le.282 Vélhetően a győri egyházmegyei hatóságot is értesítette a rend a fejlemények­ről, mert feltűnő gyorsasággal megbízta helyettesítésével a soproni Szent Imre Kollégi­um prefektusát dr. Búzás Józsefet Papp Kálmán püspök. A kinevezési okmány dátu­mát azonban meg kell kérdőjeleznünk. Az iraton november 2-a szerepel, de valószí­nűsíthető, hogy ez csak elírás; vagy esetleg tudatos visszakeltezés, a tisztség védelmé­ben tett kicsiny, kegyes csalás, hogy a hatalom számára ne lehessen megkérdőjelezhető a tisztség legitimitása azért, mert viselője „disszidált”.283 279 Jávor 1996: 8. old. 280 uott. 281 Jávor 1996: 1. old. 282 Berkó - Legányi: 208. old. 283 GyPL 3285/1948 68

Next

/
Thumbnails
Contents