Mózessy Gergely: Egyetemi lelkészségek Magyarországon a 20. század első felében. A katolikus egyetemi lelkészségek története - Fejezetek az Eötvös Loránd Tudományegyetem történetéből 17. (Budapest, 1997)
József Nádor Gazdasági és Műegyetem
vallásos hallgatókat a dolgozó néppel szembeállítani Az eljárás folyamán a vádak: népellenes mindszentista tevékenység”-ig durvultak. Ilyen vádak között szerepelt az is, hogy a hallgatók ,, kapcsolatot tartottak fenn a politikai tevékenységéről hírhedt Szabó páterrel” 263 Nem csak a vádak erősítik a gyanút, hogy koncepciós jellegű ügyről van szó, hanem a fegyelmi vizsgálat lefolyása is. A fegyelmi bizottság elnöki tisztét két, azzal már megbízott professzor is hamarosan visszaadta, a harmadik lefolytatta a vizsgálatot, melyen felmentő ítéletet hozott, mivel a vád tanúi többszöri felszólításra sem jelentek meg. Az Egyetemi Tanács mégis elrendelte az ügy újabb áttanulmányozását, „elmellőzött szempontok szerinti megvizsgálását, nehogy a hiányos vizsgálat eredményeként esetleg mindszentysta hazaáruló hallgatók bennmaradjanak a Műegyetemen. ” Fegyelmi biztosul pedig egy csak pár hónapja az egyetemhez tartozó tanárt bízott meg, aki hamarosan egy állami kutatóintézet vezetője lett...264 Bánya-, Kohó- és Erdőmémöki Kar (Sopron ) Ha a soproni felsőoktatás gyökereit keressük, egészen a XVIII. századig kell visszanyúlnunk. Hiszen 1735-ben jött létre a Selmecbányái Bányatisztképző Intézet, amely mellett - bár attól ekkor még függetlenül - 1808-tól Erdészeti Tanintézet is működött. Ezek 1904-ben egyesültek szervezetileg m. kir. Bányászati és Erdészeti Főiskola néven. Az első világháború után települt át az intézet Sopronba, majd - mint már említettük - 1934-ben a Műegyetem szervezetéhez csatolták.265 1945. szeptember 28-án arról értesítette az Actio Catholica a győri egyházmegyei hatóságot, hogy a minisztérium beleegyezett a Műegyetem soproni karán a lelkészség felállításába, és azt dotálja. Egyben a kinevezésnek a fővárosban már többször végigjárt, az egyetem részéről megtámadhatatlan útját javasolták: a kultuszminisztérium engedélyére hivatkozással az egyházmegyei hatóság saját jogkörében nevezzen ki valakit az egyetemisták megbízott lelkészévé, s erről a Műegyetemi Tanácsot és a soproni dékáni hivatalt értesítse, kérve tőlük a lelkész támogatását.266 Mint kiderült, már ekkor általánosan ismert volt a kijelölendő lelkész személye: egyöntetűen mindenki dr. Jávor Egon Jenő bencés szerzetes-tanárt tartotta a legmegfelelőbbnek a feladatra. A fentebb ismertetett úton a kinevezésre október 29-én került sor.267 Mindez természetesen nem érte váratlanul a lelkészt sem, hiszen ezt megelőzően Szappanyos Béla baráti levélben már tapogatózott Jávor Egonnál, hogy elvállalná-e e tisztet.268 A Műegyetem rektora nem támasztott kifogást, a soproni dékán azonban némi berzenkedéssel nyugtázta a kinevezést: „ Kéri azonban a Kar, hogy a jövőben az egye263 MEL 4b 9. kötet 1949.1. 31-i Rektori tanács 6. rk. ülésének 13. pontja 264 MEL 4b 9. kötet 1949. II. 15-i 7.r., Hl. 22-i 8. r., VI. 30-i 9. rk. Rektori tanácsülés 12. ill 15. pontja ill. egyetlen témája; 10c 28. doboz 30/1949 565 Szögi 1994: 347. old' 266 GyPL 1411/1945 267 nőtt. 268 Jávor 1996: 2. old. 65
