Mózessy Gergely: Egyetemi lelkészségek Magyarországon a 20. század első felében. A katolikus egyetemi lelkészségek története - Fejezetek az Eötvös Loránd Tudományegyetem történetéből 17. (Budapest, 1997)
Ferenc József Tudományegyetem
nács, de az 1940. évi XXVIII. törvénycikk értelmében október 23-án már Kolozsváron tartotta meg a következőt, melynek fő témája az újjáalakulás volt.211 A Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium politikai súlyának megfelelően kezelte az egyetemet. Presztízskérdést csinált abból, hogy korszerű tanintézet legyen. 5 fakultással rendelkező modern egyetemmé azonban csak más magyarországi egyetemek egyes karainak bezárása illetve átköltöztetése árán tudták felfejleszteni.212 Az első két évben szinte havonta utazott Szily Kálmán államtitkár, minisztériumi osztálytanácsos Budapestről Kolozsvárra, és tartott ott az Egyetemi Tanács prominens tagjaival értekezletet. Az 1941. október 23-i megbeszélésen arról értesítette a rektort, hogy a római katolikus és a református egyház felkérésére a minisztérium intézkedni kíván a hallgatók lelkigondozásáról. Az illetékes püspököket kívánták megbízni azzal, hogy erre a feladatra egy-egy lelkészt jelöljenek ki; a minisztérium pusztán dotációjukkal kívánt foglalkozni: csak a tanév idejére, azaz tíz hónapra havi 200-200 pengőt szánt.213 Bár részletesen Szily ekkor nem fejtette ki, de érezhető, hogy a minisztérium már ekkor ráérzett arra a kánonjogi problémára, amit az egyetemi lelkésznek, mint papi személynek az egyetem, mint világi testület részéről való ellenőrzése jelent. A Pázmány Péter Tudományegyetemen a katolikus alapítás ténye miatt, illetve a Hittudományi Kar léte és felügyelete révén ez a kérdés áthidalható volt, merőben más azonban a teológiai karral továbbra sem rendelkező Kolozsvári Egyetem helyzete. Ennek a nehézségnek a figyelembevételére utal az államtitkári fogalmazás: „Ezek a lelkészek, akik azonban nem mint „ egyetemi lelkészek” szerepelnének és működnének... ”214 Az Egyetemi Tanács október 29-én tárgyalta a kérdést. Ekkorra a református püspök már konkrét személyi javaslattal is előállt, Tőkés Istvánt kívánta megbízni a református hallgatók lelkigondozásával. Sándor Imre római katolikus püspöki helynök pedig ígéretet tett arra, hogy hamarosan közli a kinevezendő lelkész nevét. Az Egyetemi Tanács tudomásul vette a bejelentést, „a maga részéről azonban szükségesnek tartja, hogy az egyetemen oly régóta hagyományos vallási béke fenntartása érdekében a Rector Magniflcus a kívánatos kooperációról 2-3 hónaponként barátságos megbeszélést tartson a lelkészekkel. Feltétlenül kívánatosnak és méltányosnak tartja továbbá az Egyetemi Tanács, hogy hasonló gondoskodás történjék azonos módon az evangélikus és az unitárius vallásit egyetemi hallgatók lelkigondozásáról is, az ilyen vallásit hallgatók csekélyebb létszámához arányosított tiszteletdíjjal. ” — szögezi le a jegyzőkönyv.215 ( 1943 szeptemberéig nem került sor unitárius lelkész kinevezésére. ) A katolikus hívek ellátására megbízást végül is dr. Faragó Ferenc teológiai tanár kapott. Ennek pontos keltét nem ismeijük, de mindenféleképp még 1942. január 26. előtt került rá sor."16 Működéséről sajnos a forrásanyag hiányos volta miatt semmit sem tudunk. Csak az biztos, hogy az egyetemi istentiszteletek helye ebben az időben az egyetem épületével szomszédos piarista templom volt.217 211 CsMLt. vm. 1.-5. doboz 212 Szögi 1994: 57. old. 213 CsMLt. Vm. 1.-5. doboz, 1941. X. 29-i DL rendes ülés 51. pontja és VEI. 5. 1029/1945-46 214 CsMLt. Vm. 1.-5. doboz, 1941. X. 29-i H. rendes ülés 51. pontja 215 uott 216 CsMLt. Vm. 1. - iktatókönyvi bejegyzés 1370/1941-42 54
