Mózessy Gergely: Egyetemi lelkészségek Magyarországon a 20. század első felében. A katolikus egyetemi lelkészségek története - Fejezetek az Eötvös Loránd Tudományegyetem történetéből 17. (Budapest, 1997)
Pázmány Péter Tudományegyetem
1946 nyarán sor került a legtöbb katolikus egyesület feloszlatására.180 Ilyen viszonyok között a lelkész fokozott szükségét érezte annak, hogy jelenlétét az egyetemen erőteljesebben fejezze ki. Ezért beadvánnyal fordult az Egyetemi Tanácshoz, melyben valamelyik megszüntetett katolikus egyesület hirdetőtábláját kérte az egyetemi lelkészség céljaira. A Tanács, melyet a külső politikai nyomás nem tört meg, készségesen és egyhangúlag teljesítette a kérést a Foederatio Emericana szekrényének átengedésével, s ebből az alkalomból elismerését is kifejezte a lelkész addig végzett munkájáért.181 1947 tavaszán Tihanyi Tibor a homiletika tárgyköréből magántanári habilitációt szerzett, szeptembertől ennek megfelelően tanítani is kezdett a Hittudományi Karon.182 1947 nyarán tíznapos vidéki elvonulásra hívta a lelkész a diákokat. A szakcsi nyári egyetem azonban már nem a képzést tartotta elsődleges feladatának, mint a harmincas évek esztergomi megmozdulásai, hanem az erőgyűjtés, az egységes fellépés előkészítésén munkálkodott. A szervezés oroszlánrészét az A. C. bonyolította le, maga az ötlet is Szappanyos Béla A. C. igazgató fejéből pattant ki, s később mintául szolgált a hasonló katolikus nyári táborokhoz.183 1947 novemberében Tihanyi Tibor ismét terjedelmes jelentésben foglalta össze lelkészi munkáját [Függelék 6], A dokumentum minden során átcsendül a kor; a pártideológia elleni harc a lelkészség megmaradásáért. Differenciálódott a lelkészség szervezete: a beszámoló idején az „ügycsoportok” száma már 14, ez specifikusabb, célirányosabb, s a diáksegítőket kevésbé megterhelő munkafeltételeket teremtett. A lelkészséghez mintegy 4700 hallgató tartozott ekkor. ( 1946 októberében számukat csak 4500-ra becsülte Tihanyi.184) A támadhatóságot úgy próbálta csökkenteni Tihanyi, hogy az intézményes jellegű lelkészségen belül inkább mozgalmi jellegű, apró. aktív sejteket, ún. „apostoltestületeket” hozott létre. Ezek a szűk, szinte baráti csoportok egy esetleges felszámolás esetén is biztosították volna azt, hogy ne kelljen magányos szélmalomharcot vívniuk az elkötelezetteknek. Több kísérlete volt arra. hogy az egygondolkodásúak megismerhessék egymást, megtudhassák, kire számíthatnak a nehéz időkben. Ismerkedési teákat szervezett, ahová névre szóló meghívóval lehetett belépni, kiküszöbölendő a nem kívánatos elemeket... Hasonló célt szolgáltak a kirándulások, melyek sikerén felbuzdulva az illetékes ügycsoport az 1947/48-as tanévre 17 kisebb-nagyobb túrát készített elő. Meglévő lelki igények kielégítésére több új kezdeményezése volt Tihanyi Tibornak, a már korábban említett hangsúlyozottabb jelenlét jegyében. A propaganda és az elmélyült munka céljai kétségkívül keverednek ezekben, váltakozó súllyal. Ilyen az egyetemi cserkészcsapat megszervezésének nem sok sikerrel járó kísérlete, vagy az eredményesebb egyetemi kongregációk létrehozása. Ide kell sorolnunk a máriaremetei 180 Gergely 1983: 48. old. 181 ELTE Lt. la 3. kötet 1990/1946/47 182 HKL lb 69. doboz 561, 677, 727/1946-47; 71. doboz 370, 755/ 1947-48; 74. doboz 65, 87/1949-1950; 78. doboz, MOL - XIX - 1 - 1 - h - 1947 - 77450 és ELTE Lt. le 35. doboz 12836/1946^17 185 Ld. Függelék 6. 184 EPL 6164/1946 45
