Mózessy Gergely: Egyetemi lelkészségek Magyarországon a 20. század első felében. A katolikus egyetemi lelkészségek története - Fejezetek az Eötvös Loránd Tudományegyetem történetéből 17. (Budapest, 1997)

Pázmány Péter Tudományegyetem

erkölcsi nevelésére. így időről-időre feltűnt a levente-összejöveteleken - amíg ezt a kezdeményezését az Egyetemi Tanács le nem állította.16 1943 szeptemberében az új tanév kezdetekor Tihanyi Tibor - valószínűleg műegyetemi kollégájának példájára - új módszerrel próbálkozott a hallgatók tervezett hatékonyabb elérése érdekében. Plakátok illetve röpcédulák készítése helyett a postát vette igénybe. Meleg hangú körlevélben hívta fel a diákok figyelmét létére, segítő szándékaira: ,,... Barátotok, papotok, telketek pásztora akarok lenni. Közös célunk a krisz­tusi életelvek keltegetése és ébrentartása, földi és égi örök értékeink óvása, csiszolása, gyarapítása s az ehhez szükséges tényezők előteremtése. Ezt az életbevágóan fontos célt részint az Egyetemi templomban ( mise, szent­beszéd, szentségek), részint az egyetemen tartott beszélgetési órák alatt (megbeszélés, tanács- és segítségadás mindenféle ügyben), tervbevett, és a jövő tanévtől kezdve en­gedélyezett, önkéntes jellegű egyetemi hitoktatással, a levente kereteiben ( havonkénti levente-konferenciák ), diákotthonokban tett látogatások és ezzel kapcsolatos eszme­cserék által, katolikus világnézetű folyóiratok és könyvek kézbeadásával, valamint az egyetemi lelkészség engedélyezett és megszervezett kettős központi irodájának közre­működésével (lelki s szellemi ügycsoport, sajtó, szociális, sport és szórakozás ügycso­portok segítségével ) munkáljuk., lb8 Tihanyi Tibor minden fakultáson kért és kapott fogadóhelyiséget, így elérte, hogy valóban mindenkihez közel lehessen. Hogy valóban kihasználja ezeket az alkal­makat. névre szóló meghívóval fordult a diákokhoz. Fogadóóránként 5-5 vendéget várt. ,.A Jiúhallgatók 40-50 %-a, a leányhallgatók 80-90, sőt 100 %-ban jöttek el a hívásra, s általános tapasztalat szerint nemcsak hogy nem érezték kellemetlennek a hívást, hanem hálásak voltak azért, hogy valaki ilyen értelemben törődik velük, s meghatódva vették tudomásul, hogy az ö személyüket így számon tartják. ” - emlékezett később. Értékelése szerint ilyen módon a hallgatók 60-70 %-hoz hozzáférkőzhetett a lelkész.167 168 169 70 171 Több időt hagyott elődeinél a gyóntatásra. Hétköznaponként 1, vasár- és ün­nepnapokon 3 órán át állt a diákok rendelkezésére, és minden hónap első csütörtökjén és péntekjén is biztosított alkalmat gyónásra.1 0 A lelkész kapcsolata a két legfontosabb katolikus diákszervezettel ( Katolikus Diákszövetség. Emericana ) harmonikusnak mondható. Az Actio Catholica által kez­deményezett reprezentatív jellegű Esztergomba induló 100 fős egyetemista küldöttség összeállításában 1944 pünkösdjén egyenlő erőkkel vettek részt. Mindkét egyesület szervezett az egyetemisták számára lelkigyakorlatokat is, Tihanyi azonban ezeket bel­terjesnek és sekélyesnek találta. Célravezetőbbnek tartotta volna, ha a hivatalos egye­temi lelkigyakorlatokat fakultásonként megoszlással, külön a fiú-, és külön leányhall­gatók számára az egyetemi lelkész rendezi meg.1 1 Tihanyi Tibor szociális érzékenysége felülmúlta elődeiét. A megváltozott, háborús körülmények több feladatot is róttak rá e téren. Péterffy Gedeonhoz hasonlóan részt vett az Egyetemi Templom Szent Antal perselyéből származó adományok szétosz­167 Ld. Függelék 5. 168 PL N. 895. doboz Piarista Hírek I. évf. 4. sz. 1944. I. 31. 169 Ld. Függelék 5. I70uott. 171 uott. 43

Next

/
Thumbnails
Contents