Mózessy Gergely: Egyetemi lelkészségek Magyarországon a 20. század első felében. A katolikus egyetemi lelkészségek története - Fejezetek az Eötvös Loránd Tudományegyetem történetéből 17. (Budapest, 1997)
Pázmány Péter Tudományegyetem
nyugodt lelkiismerettel megnevezhetném azt vagy azokat, kik a modern diákapostoli munka charismáját eminenter hordják magukban. ” - mondta. Proponálta, hogy a Kar vitassa meg. tud-e ajánlani valakit, s amennyiben ez kevésnek bizonyulna kérje fel az összes püspököt és a magyar szerzetesrendek fejeit, hogy saját klérusukból ajánljanak megfelelő személyeket."11 A Kar azonban a kérdés személyi részéről is határozott, és szótöbbséggel ( 8 - 1 ) dr. Várkonvi Fidél ciszterci rendű áldozópapot hívta meg az egyetemi kápláni állásra, 2 évre szóló megbízatással 1936 őszétől kezdődően. A hitszónoklatok megtartására azonban avatottabbnak érezte Tóth Tihamért, aki készséggel elvállalta azok megtartását az 1936/37-es tanévben, hiszen hiányzott neki a szószék nagyon, és közönsége is hiányolta őt.104 105 Az új állás elvi kérdéseiben az alábbi határozat született: „annak ellátását a Hittudományi Kar felterjesztése alapján esetről-esetre két évre szóló megbízatás útján javasolja. A megbízott egyházi férfiúval a lelkipásztorkodástan tanára állandó kapcsolatot fog fenntartani. ”106 107 Mindezt úgy is értékelhetjük, hogy Tóth Tihamér már előre igyekezett megkötni Várkonyi Fidél kezét. A kari határozatról Tóth értesítette a prímást és Hudyma Emilt is. Serédi 1936. március 18-án a Magyar Katolikus Püspöki Kar elé tárta az egyetemi káplánság felállításának ügyét, az abban született határozatokat, amiket a tanács „örvendetes tudomásul” vett."1 Az érseket minden tekintetben kielégítették a fejlemények. A Szent Imre Szenátus elnöke azonban felelősnek érezte magát tervezetük megvalósulásának alakulásában. Hudyma egy Tóthtal folytatott személyes megbeszélésen, valamint azt gyorsan követő levélben is hangot adott aggodalmainak: 1./ Szerény véleményünk szerint az egyetemi káplánság megszervezésének egyik alapfeltétele, hogy az egyetemi káplán egyúttal egyetemi hitszónok is legyen. A külön ifjúsági istentisztelet nem sértheti a közönség eddigi pasztorálásának érdekeit. Az istentiszteletek helyes időbeosztásával, s az illetékes tényezők áldozatkészségével gondoskodni lehet mindkét fél lelki igényeinek kielégítéséről. " Tóth azonban ebben a kérdésben hajthatatlannak mutatkozott. Nem volt alaptalan Hudyma másik félelme sem: „ 2./ A második alapfeltétel volna, hogy az egyetemi káplán semmiféle diákkörben, egyesületben lelkészi vagy diákjóléti tisztséget nem vállalhat" — Várkonyi Fidél a Menza Adalbertina vezetője volt ekkor! - "mert a különböző ifjúsági frakciók sajnálatos, s a politikum miatt kiküszöbölhetetlen súrlódásai között csak teljesen pártatlan lelkipásztor vállalkozhatik a rá bízott magasztos feladat sikeres megoldására. De jóllehet, mint funkcionárius nem szerepelhet az ifjúsági alakulatok hivatalos életében, annál inkább kell módot keresnie arra, hogy mint vendég és jó barát váltakozó sorrendben részt vegyen az esti órákban megnyilvánuló összes ifjúsági mozgalmakban és bajtársi összejövetelekben, mert tulajdonképpen itt ismeri meg az ifjúság kollektív képének többé vagy kevésbé megnyerő vonásait, itt gyűjthet érdekes tapasztalatokat, amelyekből rengeteg adatot meríthet lelkipásztori munkájához. Ennek a feltételnek 104 EPL Serédi 41. Cat 662/1939 alatt és HKL lb 59. doboz 266/1935-36 105 HKL la 9.k ötét 1936. IH. 9., III. r. ülés és lb 59. doboz 266/1935-36 106 HKL la 9. kötet 1936. III. 9.,m. r. ülés és lb 59. doboz 266/1935-36 107 Beke 1992: 101 - 102. old. és HKL lb 59. doboz 499/1935-36 29
