Mózessy Gergely: Egyetemi lelkészségek Magyarországon a 20. század első felében. A katolikus egyetemi lelkészségek története - Fejezetek az Eötvös Loránd Tudományegyetem történetéből 17. (Budapest, 1997)
Pázmány Péter Tudományegyetem
Dr. Vass Józsefet 1919. augusztus 22-én nevezte ki nyilvános rendes tanárrá 83928. sz. leiratával a Minisztertanács.60 A kinevezés elhúzódásában a belpolitikai helyzet játszhatott szerepet, hisz a Tanácskormány még a kar megszüntetését is elrendelte 1919 júniusában...61 A viszonyok rendeződésével azonban oly gyorsan történt, hogy a minisztériumnak mentegetőznie kellett a hercegprímásnál, amiért is hivatalos formában véleményét nem kérték ki a kinevezésről. Mivel ez előzőleg szóban megtörtént, s mert mindkét fél úgy gondolta, hogy ez az eset precedensül nem fog később szolgálni, gyorsan napirendre tértek a dolog fölött.62 Vass Józsefnek - hasonlóan Glattfelder Gyulához - nem maradt fenn beszédgyűjteménye. A Katolikus Lexikon azonban intellektualistának nevezi, „ akinek szilárd logikával felépített beszédeit tősgyökeres nyelvezet öt\>özte remekbe. ”63 64 Sokáig nem láthatta el Vass József az egyetemi hitszónok tisztét. Az 1920-as nemzetgyűlési választáson parlamenti mandátumot nyert, majd Teleki Pál miniszterelnök 1920. augusztus 15-én kormányába hívta közélelmezési miniszterként. 1920. december 16-tól a vallás- és közoktatásügyi tárcát vezette közmegelégedésre, ezért az 1921 áprilisában hivatalba lépő új miniszterelnök. Bethlen István sem vonta meg tőle bizalmát, azonban 1922. június 16-tól ismét új minisztérium élére helyezte: Vass József 1930. december 9-én bekövetkezett haláláig népjóléti és munkaügyi miniszter lett. Nem ok nélkül sokallhatta a Hittudományi Kar már 1911-ben sem közéleti funkcióA miniszter természetesen nem láthatta el egyetemi funkcióit. A Kar 1920. október 2-án, I. rendes ülésén úgy határozott a helyettesítés kérdéséről, hogy tanszékét a lelkipásztorkodástan tanára, Mihályfi Ákos lássa el, a neveléstudományi órákat pedig Trikál Józsefre, a Központi Szeminárium tanulmányi felügyelőjére bízta A hitszónoklatok tartására pedig megbízást adott dr. Saly László és dr. Tóth Tihamér tanárhelyetteseknek.65 A két fiatal pap szónoki képességeire már teológiai tanulmányaik alatt is felfigyeltek. Mindketten elnyerték annak idején a XIX. századi hitszónok, Szabó Imre által végrendeletileg alapított ösztöndíjat, melyet minden évben a legjobb szónok számára adtak ki.66 Ezt ösztöndíjat a lelkipásztorkodástan, később az önállósuló homiletika tanára ítélte oda az arra érdemesnek. A negyedéves Tóth Tihamérra 1910-ben Glattfelder Gyula figyelt fel... Az ösztöndíjas személyéről egyébiránt ekkor, a helyettesítés idején Mihályfi Ákos döntött.67 Saly és Tóth megbízatása eredetileg egy félévre szólt. 1921. februárjában azonban a kari tanács újabb félévre meghosszabbította. Az 1921/22-es tanév első félévére csak Tóth Tihamér, a másodikra azonban ismét mindketten megbízást kaptak a hitszónoklatok megtartására, mivel Tóthnak nem csak a szószéken, hanem immár a 60 EPL Csemoch 41. Cat. 4. doboz 2399/1919 61 EPL Csemoch 41. Cat. 4. doboz 2481/1919 62 EPL Csemoch 41. Cat. 4. doboz 2399/1919 alatt 2476/1919 63 Bangha: n. k. 300. old. 64Nyisztor 1962: 154. old.; Bölöny 1992: ím. 88-89. old., de Artner - Hermann 1938: 563. old. halálozási időpontként 1930. IX. 8-t rögzít. 65 HKL la 6.doboz 1920. X. 2., I. r. ülés 66 HKL la 5. doboz 1910. IV. 9., VI. r. ülés és Artner - Hermann 1938: 476. old. 67 HKL la 6. doboz 1921. H. 14., ÜL r. ülés 20
