Mózessy Gergely: Egyetemi lelkészségek Magyarországon a 20. század első felében. A katolikus egyetemi lelkészségek története - Fejezetek az Eötvös Loránd Tudományegyetem történetéből 17. (Budapest, 1997)
Függelék
8 Sárvári János egyetem lelkészt munkaterve ( GyPL 2652/1947 ) 13/1947 sz. Főtisztelendő Egyházmegyei Hivatalnak Győr Tisztelettel terjesztem fel a fenti szám alatt az A. C. Főiskolai Bizottságának megküldött mosonmagyaróvári Agrártudomány-egyetem lelkészi munkatervezetét az 1947-48. tanévre esetleges kiegészítés és jóváhagyás végett. 1. HITÉLET A tanévet ünnepélyes Veni Sancte-val kezdtük a hallgatók és a tanári kar részvételével. A hallgatók testületileg zászlóval teljes számban vettek részt, még a protestánsok is. A tanév minden vasár- és ünnepnapján egyetemi szentmisét tartunk 11 órakor a piarista kápolnában szentbeszéddel, amelyen az előírt népének-rend van. A kántori teendőt és a ministrálást is az egyetemi hallgatók végzik. Legelőször fölolvastuk a Püspöki-kar pásztorlevelét a Boldogasszonyév meghirdetésére, hogy' ennek szelleme jusson érvényre egész éven át. Október hó 1-3 napjain triduumot tartunk az országos Mária kongresszus megnyitásakor. A város minden vallásos megmozdulásában, mint a múlt tanévben is, testületileg résztveszünk. A gyakorlati kegyelmi élet elmélyítésére is gondot fordítunk a gyakori szentgyónás és áldozás megvalósítására. Húsvétkor közös lelkigyakorlat lesz. Az utolsó éveseknek szeretnők zárt lelkigyakorlatot tartani, esetleg a soproni egyetemmel közösen. A kegyelmi élet elmélyítésére a következőket tervezzük: 1. Evenkint 3-4 körlevelet bocsátunk ki, hogy terveinket és gondolatainkat írásban is kézhez kapják a hallgatók. 2. Lelkipásztori munkánk alapja a személyes érintkezés lesz minden hallgatóval, hogy egyenkint megismerjük a hallgatók lelki, szociális és egyéb problémáit. A hallgatókról kartotékokat készítünk, amellyel egyéni élete, szociális körülményei és munkája könnyen megismerhető, s így útbaigazítással könnyebben szolgálatára lehetünk, és a szükség szerint támogathatjuk. Hetenkint két fogadó órát tartok. De bármikor fölkereshetik máskor is az egyetemi lelkészt, amint ezt a múltban is megtették. 3. Nem szervezünk kifejezett vallásos egyesületet, amelyben csak néhány venne részt, hanem az olasz és francia példára az egyéni megbeszélés alapján akarunk bevonni mindenkit a katolikus élet munkálásába. Ezért egyetemi egyházközségi szervezetet alakítunk ki. Ez könnyen fog menni, mivel az egyetemi ifjúság vezetőit erre a tanévre már a lelkész intenciója szerint választotta meg, és az ifjúsági elnök minden 158