Mózessy Gergely: Egyetemi lelkészségek Magyarországon a 20. század első felében. A katolikus egyetemi lelkészségek története - Fejezetek az Eötvös Loránd Tudományegyetem történetéből 17. (Budapest, 1997)

Függelék

Nyári egyetem. Szakoson rendeztük meg 50-es létszámkeretben. Elmélkedések, liturgikus élmények, komoly-színvonalú előadások, tábortüzek, viták, falunak szánt szentbeszédek, a szállásadó háznak teljesített fizikai munkanap és egy kirándulás alkották a 10 napos nyári programot, melyet augusztus 16-án kezdtünk. A falu és plébánosa szinte hihetetlen áldozatossággal és szeretettel ingyen látta vendégül a hallgatókat és az előadókat. A következő nyárra a szomszédos koppányszántói plébános hívott meg bennünket hasonló alapon, föllelkesedvén a látottakon és hallottakon. Tíznapos elvonultságunkban alaposan megtárgyaltuk a következő évi lélekmunkáló tennivalókat és a szervezkedés módozatait. Fölmerült az a javaslat is, hogy a jövő nyári egyetemet országosan összehozott szaktáborok formájában rendezzük meg. Ennek a megoldásnak vannak tagadhatatlan előnyei, mint pl. az országos ismerkedés, a különböző egyetemek szellemének és szokásainak termékenyítő ereje, és a katolikus képződés fokozottabb szak-lehetőségei, de főleg saját-egyetemi viszonylatban igen sok, éppen lelkipásztori hátránya is, mint amilyen a saját ügyeinknek fakultásközi, feszélyezetlen megtárgyalásának hiánya, vagy az egyes fakultások elszigetelődésének engedése stb. A kérdést még érlelnünk kell, hogy megcsinálhassuk igazi mérlegét. A szakcsi részvétel az utazási és minden egyéb költségekkel együtt a tehetősebbeknek 15 frt-ba került, a szegényebbek ingyenesen vettek rész rajta. Nyilvántartás. A vallási rovatnak a hivatalos írásokból való törlése egyetemista híveink számontartásában igen nagy nehézséget okoz. Nyomtattunk minden keresztény felekezet számára is szánt nyilvántartólapokat, de a hirtelen intézkedések és az éppen akkor dúló választások miatti nyomdai körülmények miatt nem sikerült teljes mértékben a tetszés szerint kitöltendő vallási cédulák fogalmazása. A nyomdai alkalmazottak és az alantasabb munkaköröket ellátó egyetemi alkalmazottak aknamunkájának kell tulajdonítanunk, hogy a nyilvántartó lapokról éppen a vallási rovatot hagyták el, ( amit csak később vettünk észre ), és hogy nem mindenkinek adták kézbe, és nem mindenkitől szedték be, a magasabb intézkedéseket burkoltan elkerülve. A jövő szemeszter elején már okulva fogjuk kiküszöbölni az ármánykodás próbálkozásait. Híveink jórészét így is sikerült földerítenünk, részint a személyes felkutatással működő munkatársak által. Lényeges hiba különben sem esett, mert egy szemeszter alatt úgysem kerülhet mindenkire sor. Tehát csak sorrend kérdése az egész. Ez is jó példa különben arra, hogy a heves és tapasztalatlan ifjúság után nem igen lehet indulni. A lelkész a maga részéről a lelkészség fölhívásával ellátott és az órák előtt kézről-kézre adott jelentkezési ívet tartotta célszerűbbnek, ami költségmentes és munkatársaktól ellenőrizhető, gyors megoldás a név és címtár számára. Publicum. A marxista szociológia tanszék professzorának szájából elhangzó, jól kiszámítottan ravasz és szellemes, a keresztény világnézettel sokszor ellenkező eszmék ellensúlyozására és a nehézségek eloszlatására régtől fogva ajánlatosnak látszik egy keresztény szociológiai előadássorozat. A hittudományi akadémiák csak részben tudnak ennek a föladatnak megfelelni. Katolikus egyetemi tanáraink számára kenyérvesztéssel lenne egyenlő egy ilyen vállalkozás. Nehezen lehetne azonban belekötni egy hittudománykari professzorba, különösen, ha a régebben szokásos publicumok keretében adná elő a keresztény világnézetű szociológiát, mondjuk 10 előadásban. Erre vonatkozólag a tárgyalást az illetékesekkel megkezdtük. 152

Next

/
Thumbnails
Contents