Mózessy Gergely: Egyetemi lelkészségek Magyarországon a 20. század első felében. A katolikus egyetemi lelkészségek története - Fejezetek az Eötvös Loránd Tudományegyetem történetéből 17. (Budapest, 1997)
Függelék
számlálnak. Az orvos-fiúk prézese Zemplén György theológiai kari professzor, a többi csoportot az egyetemi lelkész vezeti. Üléseinket esténkint 1/4 8-kor rendezzük, az egyetemi órák befejeztével. Minden héten tartunk gyűlést, mert elvünk hogy egyébként ellanyhul a kongregáció élete. Általában minden második-harmadik gyűlésre valamilyen katolikus szemszögű szakelőadást teszünk, amelynek megtartására szakembert hívunk. Gyűléseink anyaga: elmélkedés, mely most a Boldogasszony évre tekintőleg a mariológia valamelyik kérdéséről szól; majd cgy-egy közérdeklődéshez mért előadás, vagy ankétszerű megbeszélés a tagok élénken vitázó bekapcsolásával; nyitott katolikus szemmel című rovatunk, melyben az időszerű eseményeket, híreket és a fölmerült, főleg egyetemi órákon elhangzott hitellenes kijelentéseket szedjük rostokra; majd szervezeti ügyeinket beszéljük meg és a következő héten kifejtendő apostoli munka módozatairól tárgyalunk; végül a pensum következik, amely két részből áll: valami egészen belső lelki föladat a következő hétre, mint pl. szentséglátogatás, vagy önmegtagadás mindennap és egy gyakorlati tennivaló kifelé. Arra törekszünk, hogy a kongregációnak egészen mai formát adjunk, olyan tartalommal, amilyet a mai idők követelnek. Nem előre határozzuk *meg annak formáját, hanem engedjük, hogy az élet fejlessz ki olyanná, amilyennek a mai egyetemi légkörben lennie kell. Ezért minden összejövetel után a magisztrátus tagjaival együtt megyünk hazafelé, és megtartjuk az ú.n. “taglót”, mely a lezajlott gyűlés pozitívumait és negatívumait frissiben kihámozza, és prézesnek, magisztrátusnak és tagoknak kérlelhetetlen keresztényi őszinteséggel megmondja a magáét, és levonja a jövőre szolgáló tanulságokat. Egy - egy nagyobb jelentőségű téma alkalmával, vagy nevesebb előadó szereplésekor az egy fakultás fiú- és leánycsoportjai közös gyűlésen vesznek részt, amit a karon belül kívánatos katolikus egység ténye is javaik Gyűléseinken gondot fordítunk a legújabb irodalom regisztrálására, valamint szentének- és gregorián-ének ismeretünk fejlesztésére és gyakorlati tudnivalókra is. Ez utóbbiak között az emberekkel való helyes bánásmód, az apostol és szónok-iskola, továbbá a jó társadalmi modor csiszolgatása szoktak szerepelni. Minden hónap első vasárnapján közös szentáldozást végeznek a kongregáció tagjai, és ezt a havi rekollekció követi. Hogy összejöveteleinket a tantermi feszességtől föloldva minél családiasabbá tegyük, nem az egyetemen, hanem a Katolikus Népszövetség termeiben tartjuk. A kongregációk adminisztrálása az egyetemi lelkész munkáját igen megnöveli, hiszen 5 estét foglal le teljesen és 5 féldélutánt tölt ki a gyűlésekre való készület, de mégis érdemesnek látszó befektetés, mert a lelkipásztori munka kovászának bizonyul a kongregáció, és lassan az egész egyetemi lelkészség életmegnyilvánulásai a kongregációk köré csoportosulnak. A vázolt tényékhez képest úgy érezzük, hogy Bíboros Főpásztorunk atyai elgondolásait szerény lehetőségeinkhez képest megvalósítottuk. Külföldi kapcsolatok. Munkatársaink közül egy Amerikában van az indianai egyetemen, ahol jövendő katolikus nőapostolképző kollégiumunk számára gyűjti a tapasztalatokat és az anyagiakat. ( Dr. Szörényi Emma. ) Olaszországban, Rómában egy archeológa munkatársunk intézi fölmerült ügyeinket. ( Thomasz Edith ). Franciaországban, Párisban a Pax Rontana, és az onnan könnyebben elérhető egyéb külföldi katolikus intézmények felé képviseli ügyeinket és építi összeköttetéseinket egy bölcsészhallgató. (Sárkány Zuárd) Svájcban, Friburgban. szintén a Pax Rontana irányában, de más 147
