Mózessy Gergely: Egyetemi lelkészségek Magyarországon a 20. század első felében. A katolikus egyetemi lelkészségek története - Fejezetek az Eötvös Loránd Tudományegyetem történetéből 17. (Budapest, 1997)

Függelék

énekeskönyvet és egy orgonakönyvet szerzett be a lelkész az Egyetemi Templom adományaiból.

Fogadóórák.

Az egyetemi hallgatókkal való személyes kapcsolatok és ráhatások létesülésére legalkalmasabbnak ígérkezett a lelkészi fogadóóra. Hogy az elvből minél teljesebb valóság legyen, az egyetemi lelkész előszöris minden fakultás területén kért fogadási lehetőséget a Tekintetes Egyetemi Tanácstól. Ilymódom hetenkint egy-egy fakultásra 2-2 fogadóóra jutott. Lélektani okokból az időpontot minden napon a d.u. 5-6 terjedő időre tettük. Eleinte nagyon gyér volt az érdeklődés. Az első körlevél ezen némileg lendített, de a nagytöbbség még mindig nem tudott mit kezdeni a fogadóórával, vagy kelletlenkedve húzódozott tőle. Erre a lelkész szükségesnek látta a kezdeményezést ezen a ponton is kézbe venni, és tapintatosan megfogalmazott, névreszóló meghívóval kérette magához a hallgatókat, fogadóóránkint 5-5-öt. Az eredmény igazolta a sejtelmet. A fiúhallgatók 40-50%-a. a leányhallgatók 80-90, sőt 100%-ban jöttek e a hívásra, s általános tapasztalat szerint nemcsak hogy nem érezték kellemetlennek a hívást, hanem hálásak voltak azért, hogy valaki ilyen értelemben törődik velük, s meghatódva vették tudomásul, hogy az ő személyüket így számontartják. A kialakult beszélgetések és megnyilatkozások mutatták, milyen égetően szükség van az ilyen egyénenkint való megbeszélésekre. Az egyetemi lelkésznek az a tapasztalata, hogy ezzel a módszerrel megtaláltuk az ifjúság nagy tömege készséges részéhez ( 60-70% ) a hozzáférkőzés, s a személyes ráhatás útját és módját.

Folyóiratok,

Tekintve legtöbb egyetemi hallgató szerény anyagi viszonyait, az egyetemi lelkész jónak látta néhány legfontosabb vallási és világnézeti folyóiratnak a lelkészség terhére való megrendelését és munkatársak által forgalomba hozatalát. Egyelőre a Magyar Kultúra, az Élet és a Katolikus Szemle forgott közkézen fakultásonkint 5-5 példányban. A lelkészség pecsétjével megjelölt lappéldányokat az érdeklődő hallgatók 1-2 napra kapták kölcsön. A visszakerült példányokból idők folyamán vallási és világnézeti folyóirattár kerekedik az egyetemi hallgatók számára. A folyóiratok díjmentes olvastatásával egészséges vallási és lelki kultúraigényt vélünk belecsöpögtetni a magyar jövendő katolikus értelmiség tagjaiba.

Gyóntatás.

Az egyetemi lelkész minden hétköznapon 1 órát, vasárnapon és ünnepnapon 3 órát. elsőcsütörtökönkint 3, és első pénteken 2 órát gyóntatott. A gyónók között egyre több egyetemi hallgató mutatkozott. Az egyetemi szentmisén a prédikációt követőleg beiktatott gyóntatáskor pedig szinte kizárólag csak egyetemisták gyóntak. Többen végezték el gyónásukat az egyetemi fogadóórák alatt is.

Hitoktatás.

Még az 1942/43. tanév II. félévében kiérést intézett az egyetemi lelkész a Tekintetes Egyetemi Tanácshoz egyetemi fokú. fogalomtisztázó, illetve továbbképző hitoktatás engedélyezése tárgyában. Egy 3 tanfolyamból álló tervezetet is kidolgozott egyidejűleg heti 1 órás beosztással, melyet mind a Hittudományi Kar, mind a T. Egyetemi Tanács jóváhagyott. A megkezdését azonban egy tanévnyi időre elhalasztották. Remélhetőleg az 1944/45. tanév első szemeszterére megkezdésének nem lesz majd akadálya. Az egyetemi lelkész a maga részéről működése folyamán egyik legfontosabb tennivalónak ismerte föl az egyetemi hitoktatást az iljúság jelene és jövője szempontjából, amiért szerinte az illetékeseknek minden lehetőt meg kellene tenniök.

137