Mózessy Gergely: Egyetemi lelkészségek Magyarországon a 20. század első felében. A katolikus egyetemi lelkészségek története - Fejezetek az Eötvös Loránd Tudományegyetem történetéből 17. (Budapest, 1997)

Pázmány Péter Tudományegyetem

PÁZMÁNY PÉTER TUDOMÁNYEGYETEM

Az ifjúsági pasztoráció múltja Pázmány Péter egyetemén

Vizsgálódásunkat mindenképpen ezen az egyetemen kell kezdenünk. Nem csak a történeti elsőség okán, vagy azért, mert más egyetemek számára példaadó volt, ami itt megvalósult; hanem azért is, mert Pázmány Péter már az alapítás pillanatában sem pusztán a tudományos képzést tekintette egyetemének céljául. Az alapítólevélben így indokolja ugyanis az universitas megteremtését: „

Saepe nobiscum anxiae expendentes, qua radoné et catholicam religionem in Hungária propagare et nobilissimae gentis hungaricae consulere possemus... ”8

Bár ez a megfogalmazás születése pillanatában kirekesztő értelmű volt, hiszen a protestáns felekezetek ellen irányult; mégis azt mondhatjuk, hogy ez az egyetem a kezdet kezdetétől szívén viselte diákjainak lelkigondozását is, ha ennek intézményesült formája még nem is alakult ki.

Erre 1795-ig, a pálos Alexovics Vazul egyetemi hitszónokká történt kinevezéséig kellett várni. A következő évben azonban tisztét halála miatt rendtársa, Gergelyi Andor vette át. A hajdani pálos templom így vált lassan az egyetemi istentiszteletek fórumává. A hitszónok ( exhortator ) feladata csak rendszeres prédikációk tartására szorítkozott.9

1802-ben komoly változást jelentett, hogy rendes tantárggyá vált a hittan a Bölcsészettudományi Karon.10 11 A hittan - vagy korabeli szóhasználat szerint vallásbölcselet - tanszékének tanára eztán hivatalból ellátta a hitszónok teendőit is 1850-ig. A tanszék tanárai voltak ez idő alatt:

Baldt József

1802-1804

Siegel Tamás

1804-1814

Popol Ágoston

1815-1830

Szaniszló Ferenc

1830-1839

Simor János (helyettesként)

1839-1840

Ranolder János

1840-1846

Szabó Imre

1847-1848

Nogáll János (helyettesként)

1849-1850

Az abszolutisztikus korban 1854-ig nem került a tanszék betöltésre, majd Róder Alajos látta el annak sajnálatos megszűntéig. Mikor ugyanis Róder nagyváradi kanonoki kinevezést kapott, és utódját is kijelölve Zsihovits Ferenc személyében az

8 „Midőn gyakran aggódva tűnődtünk, hogy miképpen mozdíthatjuk elő mind a katolikus hit terjesztését Magyarországon, mind a nemes magyar nemzet érdekeit...". Idézi a Szent Imre Szenátus később tárgyalandó memoranduma; Tihanyi: 2. old.

9 HKL lb. 67. doboz 447/1943-44: Artner Edgár kézirata az egyetemi hitoktatás múltjáról

10 uott. és Szentpétery 1935: 306. old.

11 Szentpétery 1935: 668. old. Simor helyettesítéséről azonban csak a 308. oldalon emlékezik meg, a táblázatban nem.

I 1