Tanulmányok a magyar felsőoktatás XIX-XX. századi történetéből - Fejezetek az Eötvös Loránd Tudományegyetem történetéből 14. (Budapest, 1991)

Ujváry Gábor: Egyetemek képviselete az országgyűlésen

B

szívbeli érzelemmel a mi utódainknak és örököseinknek, Magyarország apostoli királyainak s a mi híveinknek, Magyarország és

a hozzákapcsolt részek úgy egyházi, mint világi méltóságban...

létező úri karainak, rendelnek és összes hazafiainak, hogy azt

... ruházzák föl még több kegyekkel és javadalmakkal, kiváltsá- 1

gokkal ..."

Már II. Ferdinánd és Mária lerézia is szükségesnek tartotta tehát, hogy a karok és a rendek, azaz a magyar országgyűlés te- . vékenyen foglalkozzon az 1777-ben Budára, majd onnan 1784-ben Pestre költözött egyetem - a Műegyetem 1871-es és a kolozsvári tudományegyetem 1872-es alapításáig az egyetlen hazai egyetem - sorsával. Ennek ellenére az országgyűlés és az egyetem - a későbbiekben egyetemek -.illetve az országgyűlés és az akadémiák - a későbbiekben már főiskolák is - közötti kapcsolatok egészen 1927-ig szabályozatlanok maradtak.

A nagyszombati érseki egyetemet a jezsuita rend, az 1769- től az uralkodó védelme alatt álló univerzitást pedig a Helytartótanács irányította, így az országgyűlésnek nemigen lehetett beleszólása az egyetem életébe. Az egyetemnek, valamint az akadémiáknak nem volt országgyűlési képviselője és egyetemi, illetve akadémiai tanárok más minőségben sem vettek részt az alsó- vagy a felsőtábla ülésein.

Először a II. József halála utáni "nemzeti felbuzdulás" i- dejében szorgalmazták az egyetem intézményes országgyűlési képviseletét. Az akkori rektor, Markovics Mátyás - az egyházjog professzora - indítványára az udvari kancelláriához és a Helytartótanácshoz küldött, a hazai jog tanára, Nitray Gábor szer-