Tanulmányok a magyar felsőoktatás XIX-XX. századi történetéből - Fejezetek az Eötvös Loránd Tudományegyetem történetéből 14. (Budapest, 1991)

Zsidi Vilmos: Magyar ösztöndíjasok és volt kereskedelmi főiskolai hallgatók keleten (Forrásközlés)

79

"kiküldetés módozataira", az ösztöndíj összegére, az utazás

időtartamára felterjesztést kért a tanfolyamtól. A felterjesz26

tés 1896. június 16-án 190. sz. alatt meg is történt. Az ösztöndíjasok személyére a felügyelő bizottság tett javaslatot, a végső jóváhagyás a minisztériumot illette meg. Az ösztöndíj összege a balkáni utazás esetén 800 Frt, "tágabb" területre

1200 Frt volt. Az útirányokra a tanfolyam (ill. akadémia) éven27

ként tett javaslatot.

Egy 1897-ből fennmaradt előterjesztés szerint az ösztöndíjasok által tanulmányozandó területek az alábbiak lehettek:

"1. Albánia, Epirus

2. A dunamelléki Románia és a szomszédos délorosz terület Odesszáig bezárólag

3. Kisázsia északi partvidéke

4. Déli Trákia

28

5. Smyrna és vidéke."

A következő tanácsülésen elsősorban a 2. és 5. irányt javasolták és egyben már neveket is említettek. 1-1 utazó mellé tarta- 29

lékot állítottak.

Történt kísérlet arra is, hogy hallgató javasoljon útirányt így 1907-ben, amikor Bányai Miklós II. éves hallgató folyamodványában azt kérte, "hogy a Balkán államokban és Afrikában te30

endő utazásra részére ösztöndíj eszközöltessék ki."

A tanári kar e kérelem felett egyszerűen napirendre tért.

A javaslatok beérkezése után a minisztérium pontosan meghatározta az útirány és a feladatok mellett még azt is, hogy az ősz töndíjasok utazás előtt 2 hónapot kötelesek dolgozni a Kereske-