Tanulmányok a magyar felsőoktatás XIX-XX. századi történetéből - Fejezetek az Eötvös Loránd Tudományegyetem történetéből 14. (Budapest, 1991)
Ujváry Gábor: Egyetemek képviselete az országgyűlésen
64 Szabó Zoltán: Az 1939-44. évi ciklusban Zemplén vármegye MÉPképviselójeként került a Házba, a sárospataki református teológiai akadémia tanára volt. 1934-ben az ö vezetésével indultak a főiskolai munkatáborok . Szádeczky-Kardoss Lajos: Az első nemzetgyűlésben (1920-22. évin) Hódmezővásárhely II. választókerületének KNEP-programmal megválasztott képviselője volt. 1883-ban képesítették a budapesti TE bölcsészeti karának magántanárává a "magyar történelem XVI. és XVII. századbeli részéből", 1891. augusztus 12-től a kolozsvári TE-n a hazai történelem ny. r. tanára, majd 1921-től 1929-ig Szegeden a magyar történelmi tanszék vezetője. Az MTA 1. (1888), majd r. (1909) tagja. Szalóky-Navratil Oezső: A gyakran csak Navratil Dezsőként szereplő orvos 1931-ben a törökbálinti kerület egységespárti programjával került a képviselőházba, csak e ciklusban (1936-ig) volt a Parlament tagja. 1910. július 20-án képesítették a budapesti TE magántanárává az orr- és gégesebészetből 1942-ben bekövetkezett haláláig volt az egyetem orvoskarának magántanára. Szarvasy Imre: 1927-től 1934-ig a Műegyetem felsőházi képviselője. 1900-ban a Műegyetem magán-, 1902-ben rk. tanára, 1905-től 1941-ig ny. r. tanárként az Elekt rokémiai Tanszék vezetője. Az MTA 1. (1910), majd r. (1922) tagja. Szász Lajos: 1939-ben MÉP-programmal Kecskemétről került a képviselőházba. 1933. november 27-én habilitálták a PPTE jog- és államtudományi karának magántanárává a költségvetési és zárszámadási jogból, 1940. március 23-án ny. rk. tanári címet nyert. Közellátási
