Tanulmányok a magyar felsőoktatás XIX-XX. századi történetéből - Fejezetek az Eötvös Loránd Tudományegyetem történetéből 14. (Budapest, 1991)

Ujváry Gábor: Egyetemek képviselete az országgyűlésen

59

Kornis Gyula: 1930-től 1939-ig az országgyűlés képviselőházának a váci kerületből delegált tagja egységespárti , 1935-től NÉP programmal, 1935-től az országgyűlés képviselőházának alelnöke. 1914. június 10-én habilitálták a "szellemi tudományok logikájából" magántanárrá a budapesti TE-n, 1914. augusztus 26-án a pozsonyi egyetem rk., 1916. május 21.én r. tanárává nevezték ki, 1920. október 30-tól 1947-ig a PPTE-n a filozófia ny. r. és a pedagógia jogosít tott tanára. Az MTA 1. (1916), r. (1920), ig.

(1934) és t. (1941) tagja, 1945. májusától 1946. augusztusáig az Akadémia elnöke.

Kossalka János: 1927-től 1935-ig a budapesti I. kerület lajstro- mos képviselője a képviseiöházban;1906-ban a Műegyetem magántanárává avatták, 1916-tól 1920-ig ugyanitt a Hídépítéstani Tanszék, majd 1920-tól 1940-ig az I. Hídépítéstani Tanszék vezetője.

Kovarcz Emil: 1939-40-ben a képviselőház tagja, a budapesti I.

kerületből nyilaskeresztes párti programmal. Mivel részese volt a Dohány utcai zsinagóga elleni merényletnek, mentelmi jogát fölfüggesztették és 1941-ben el is ítélték. A büntetés elől Németországba szökött, ahonnan a nyilas hatalomátvétel után tért csak haza. 1931-től 1938-ig a Ludovika Akadémia tanára volt; 1944. október 16-tól 1945. március 20-ig tárca nélküli miniszter a nemzet totális mozgósítására és harcba állítására.

Kun 8éla: 1927-től 1929-ig Debrecen város törvényhatósága által választott felsőházi tag; 1897-től a máramarosszigeti, 1905-től a debreceni református jogakadémia tanára, 1914-től 1944-ig a debreceni TE ny. r. tanára az egyházjogból .

Laky Dezső: Az 1939-1944. évi országgyűlésen a csurgói kerület MÉP képviselője; 1918-ban Pozsonyban habilitálták a népességi statisztikából, 1921. szeptember 22-től 1926-ig a statisztika ny. r. tanára a szegedi TE-n,