Tanulmányok a magyar felsőoktatás XIX-XX. századi történetéből - Fejezetek az Eötvös Loránd Tudományegyetem történetéből 14. (Budapest, 1991)
Előszó
Előszó Magyarország legnagyobb hagyományokkal rendelkező egyetemén 1958 óta működik levéltár. Működési feltételeink javulása lehetővé tette, hogy az archívum - alapvető feladatainak ellátása mellett - nagyobb szerepet vállalhasson magára a felsőoktatás-történeti kutatások szervezése és az eredmények közzététele területén Is. Ez utóbbi feladattal saját forrásainkból természetesen képtelenek lennénk megbirkózni. A levéltárban végzett tudományos kutatás eredményeinek megjelentetését az egyetem központi kereteiből is segíti. A költségek jelentős részét pályázati alapok biztosítják. Két nagyobb Irányban folynak kutatások. Ezek az általános felsőoktatáspolitikai kérdések mellett kiterjednek olyan magyar egyetemek történetének vizsgálatára Is, melyek tevékenysége eddig kisebb figyelemben részesült. Ezen túlmenően kiemelt feladatként Jelentkezik felsőoktatási Intézményeink nemzetközi kapcsolatainak, magyar diákok és tanárok külföldi egyetemeken való képzésének, s külföldiek Magyarországon történő tanulmányainak, a peregrlnácló kérdéskörének vizsgálata is. Jelen kötet öt olyan tanulmányt tartalmaz, amely a hazai felsőoktatás-történet utóbbi két évszázadának kevéssé kutatott eseményeit tárgyalja. Közülük kettőhöz (a hazai egyetemek és főiskolák képviseletének kérdése az országgyűlésen, Illetve a Keleti Kereskedelmi Akadémia ösztöndíjasai keleten) részletes adattár is készült. A többi tanulmány egyetemalapítási kísérletekkel foglalkozik. E század első évtizede után a magyar kormányzat Temesvárott és Kassán, majd a hatvanas években Győr városában kívánt új műszaki egyetemet létesíteni, ám ezek a kísérletek nem Jártak sikerrel. Az első világháború befejezése Idején székhelyéről két egyetemünk Is menekülni kényszerült (kolozsvári, pozsonyi). Az előzőekkel ellentétben ezek Szegeden és Pécsett - szinte új egyetemként folytathatták működésüket. Reményeink szerint a nem túl távoli Jövőben a Fejezetek az Eötvös Lo- ránd Tudományegyetem történetéből című sorozaton belül napvilágot láthat egy a magyarok külföldi egyetemjárásával foglalkozó kötet Is. A szerkesztő