Tanulmányok a magyar felsőoktatás XIX-XX. századi történetéből - Fejezetek az Eötvös Loránd Tudományegyetem történetéből 14. (Budapest, 1991)
Ujváry Gábor: Egyetemek képviselete az országgyűlésen
34 JEGYZETEK 1. Az idézetek latin eredetijét és annak magyar nyelvű fordítását közli: Papp József: hagyományok és tárgyi emlékek az Eötvös Loránd Tudományegyetemen. Bp. 1982. Az általam kiemeltek a 171. és a 269. oldalon találhatóak. Az Alapítólevél és a Diploma inaugurale eredetijének lelőhelye: ELTE Levéltára I/c-III. állag. 2. Ld. Pauler Tivadar: A budapesti magyar kir. Tudomány-Egyetem története. 1. köt. 3. fűz. Bp. 1885. 521-526. o. Az itt közölt nyomtatvány az ELTE Levéltára I/c-III. állagában található. Az egyetem országgyűlési képviseletének ügyéről ld. Pauler id. mű 1. köt. 2. fűz. Bp. 1882. 207-208. o. 3. A jezsuita rend országgyűlési képviseletéről III. Károly 1715. évi dekrétumának 73. cikkelye (A premontrei szabályozott kanonok rend és a jezsuita rend atyáinak ülésjogáról) rendelkezett. Az l.§. szerint "az említett jezsuita rend atyáit ... mint az apátságokhoz s prépostságokhoz tartozó fekvőjószágok tényleges birtokosait, testületileg, közülök két bennszülött személyében, de csupán addig, míg eme javaknak birtokában vannak, a karok és rendek közt üléshez és szavazathoz bocsássák." (A későbbiekben is idézett törvényszövegek forrásai a Magyar Törvénytár vonatkozó kötetei.) 4. Kulcsár Erzsébet: Egyetemünk kérdései az országgyűlésen 1825-1944. Bp. 1982. 5. Az országgyűlési választások szabályozásáról: Jónás Károly: Pártpanoptikum - 35 választás, 256 párt - Magyarországon 1848-1990. Bp. 1990. I. fejezet 13-17. o. Az 1848. évi országgyűlési választásokra vonatkozóan máig is alapvető munka: Csizmadia Andor: A magyar választási rendszer 1848/49- ben. Bp. 1963. Csizmadia a 261-310. oldalon a megválasztott képviselők nevét és foglalkozását is megadja. A dualizmus kori választásokat igen szemléletesen és alaposan elemzi Gerő András rendkívül olvasmányos és egyben adatgazdag könyve, az Elsöprő kisebbség. Bp. 1989. Témám szempontjából különösen A tanulságok tudomásulvétele - a választójog és a z Akiket megválasztottak... című fejezeteket hasznosíthattam. 6. Irányi javaslata Az 1884. évi szept. hó 27-ére hirdetett országgyűlés képviselőházának naplója 4. kötetében található (Bp. 1885.) a 81-84. oldalon. 7. Lakatos Ernő: A magyar politikai vezetőréteg 1848-1918. Bp. 1942. Lakatos könyve - kissé nehézkes nyelvezete ellenére is - rendkívül behatóan és részletesen, adatok tömegével és statisztikai táblázatokkal alátámasztva mondott éles bírálatot a dualizmus kori parlamentek egészségtelen társadalmi összetételéről. Az arisztokráciára vonatkozó rész:28-42
