Tanulmányok a magyar felsőoktatás XIX-XX. századi történetéből - Fejezetek az Eötvös Loránd Tudományegyetem történetéből 14. (Budapest, 1991)

Ujváry Gábor: Egyetemek képviselete az országgyűlésen

28

egyetem jogi kara tanárának), mikor az indítvány mellett szólva kijelentette: "kinek lehetne komoly érve az ellen, hogy a felsőházban helyet foglaljanak a tudománynak, irodalomnak, művészetnek, mezőgazdaságnak, iparnak és kereskedelemnek legkivá- lóbbjai; ... ezek a szervezetek és intézmények mind nagyobb

mérvben - szelekció révén és választás útján - kiegészítik a 14

felsőházat."

A baj csak az volt - mint ezt a felsőházi tagok korábban bemutatott szociális összetétele is bizonyítja -, hogy ezek a csoportok tényleg csak "kiegészítették" a sok szempontból a régi, 1885-ben szabályozott alapokon újra összehívott felsőházat.

E "kiegészítés" pedig azt is jelentette, hogy - afféle tartozékokként - a tudományos élet delegáltjainak meglehetősen kevés beleszólása lehetett a felsőház és a magyar országgyűlés munkájába. (Természetesen, akárcsak a dualizmus idején, néhány egyetemi és főiskolai tanár ekkor is helyet foglalt - különböző területek választottjaként - a képviselöházban.)

Ám a törvényjavaslat bírálói egyéb kifogásokat is emeltek. Rassay Károly megemlítette: "Hiába emelkedik valaki valamely élethivatás körében a műveltség legmagasabb fokára, ez még nem garancia arra, hogy az állami élet problémái között el tud igazodni... nem látom a szakszerűség garanciáját a felsőház intéz- ményéban, nem látok semmivel sem több garanciát, mint amennyit

az alsóház jelenlegi összetételében és működésében feltalálha- 15

tó."

Györki Imre szerint: "A tudományos férfi maradjon tudománya mellett, ápolja, művelje azt.... De ne vigyék be ezek közé az