Tanulmányok a magyar felsőoktatás XIX-XX. századi történetéből - Fejezetek az Eötvös Loránd Tudományegyetem történetéből 14. (Budapest, 1991)

Kiss Márton: Műegyetem alapítási kísérlet Győrött az 1960-as években

195

jesen kielégíti a beruházás jóváhagyásával kapcsolatos kívánalmakat. Mivel a beruházói kívánságok eltérnek a vállalat dokumentálási rendszerétől, a javaslatok tanulmányozása illetve az altervezőkkel történő egyeztetés után térnek ki rá érdemben.

Mindezek figyelembevételével a szavatossági igényt nem veszik 126

tudomásul. November 29-én a tervező újabb levéllel fordult a beruházóhoz. Ebben (a dokumentáció teljességére vonatkozó elvi álláspontjuk fenntartása mellett) egy-két nappal korábbi szóbeli tárgyalásra hivatkozva közlik, hogy 1965. január 15-ig - a

beruházó egyedi kívánságainak megfelelően -.átrendezik az anya- 127

got. A beruházó szavatossági igényétől továbbra sem állt el,

s ez ügyben december 4-én keresettel fordult a Központi Döntő- 128

bizottsághoz. A peres eljárásra végülis nem került sor, mert

a felek a december 18 — i egyeztető megbeszélésen megegyeztek.

Megállapodtak, hogy a KÖZTI, a beruházó írásbeli észrevételei

129

alapján, a dokumentációt 1966. január 20-ig átrendezi. A GYME

beruházási programjának átrendezett változatát a KÖZTI január

130

20-án leszállította. Az átrendezés körüli vita további hónapokkal nyújtotta meg az amúgy is csúszásban lévő tervezési munkákat .

A GYME beruházási programjának készítése közben a legtöbb gondot a technológiai tervezés jelentette, ezért erre érdemes vázlatosan, néhány mondatban külön is kitérni.

A technológiai tervezés problémáit a feladat értelmezése körüli bizonytalanság okozta. Az ÉKME beruházási program-szintű technológiai tervet kívánt készíttetni; a KÖZTI viszont csak olyan technológiai előtervek elkészítésére vállalkozott, ame-