Tanulmányok a magyar felsőoktatás XIX-XX. századi történetéből - Fejezetek az Eötvös Loránd Tudományegyetem történetéből 14. (Budapest, 1991)

Kiss Márton: Műegyetem alapítási kísérlet Győrött az 1960-as években

188

93

kifogásolást a tervező a fennmaradó 67.00G Ft-ban elismerte.

Az előtervezési munkálatok lezárását a beruházó által a tervező számára szolgáltatott tervezési program kiadása jelentette.

A GYME tervezési programját az ÉKME Rektori Tanácsa és MSZMP

94

párt VB-a az 1964. április 8-i együttes ülésén kialakította,

95

s ennek megfelelően azt Lux április 16-án kiadta. A tervezési program alapjául elfogadták a KÖZTI által készített program-tanulmányt, melyet az ülésen elhangzott észrevételekkel kiegészítve adtak ki a tervezőnek.

96

A tervezési programban a beruházó utasította a KÖZTI-t, hogy a tervezésnél fontos irányelvnek tekintse a nagyfokú rugalmasságot, hogy a létesítmény zavartalanul követhesse az esetleges szervezési, oktatási stb. változásokat és így mindig biztosíthassa a legkorszerűbb oktatás lehetőségét. Megszabta, hogy a létesítési tervben és a beruházási célban megállapított területi adatokat összességükben be kell tartani , változtatni csak ezeken belül lehet. Meghatározta az előadótermek és tanköri helyiségek nagyságát is. Az előbbieket maximálisan 200 fősben,, azzal, hogy az alaptudományi tanszékekhez, illetve a szerkezet- építő és a gépészmérnöki karokhoz tartozóan szükséges néhány nagyobb előadóterem is. A tanköri helyiségek kapcsán a beruházó álláspontja az volt, hogy minden nappalis, továbbá az esti-le- velezős hallgatók 1/5-e, az I. évfolyamtól kezdve saját tanköri hellyel rendelkezzen. Ez egyszerűsítette a diákotthonok kivitelezését is, hiszen így ezeknél csak a lakófunkciót kellett biztosítani. A tervezési program szerint az egyetem közműellátását a győri hálózatról kell biztosítani, az egészségügyi létesítmé