Tanulmányok a magyar felsőoktatás XIX-XX. századi történetéből - Fejezetek az Eötvös Loránd Tudományegyetem történetéből 14. (Budapest, 1991)

Kiss Márton: Műegyetem alapítási kísérlet Győrött az 1960-as években

176

A híd forgalmi kapacitását elegendőnek, ellenben a Szarvas utca keskeny és rossz vonalvezetésű útpályáját a forgalom lebonyolítására alkalmatlannak tartották, melyet a Szarvas utca é- szaki oldalának 15 éves távlatban tervezett rekonstrukciójával kívánták megoldani.

A szakértők költségösszehasonlítást is végeztek. A "B" alternatíva költségei 115,4 millió forintot tettek ki, s ez 144,9 millióval olcsóbb volt az "A" változatnál.

A fentiek alapján a bizottság a két alternatíva közül egyértelműen az egyparti , püspökerdei telepítést javasolta, azzal a megjegyzéssel, hogy esetleg a későbbiekben a révfalui területen - fokozatos bontással és építéssel, az egyetem céljára igényeltnél kisebb terület felhasználásával - kerülhet sorra az egyetem profiljához tartozó kutató intézetek telepítése.

A szakértői bizottság jelentése alapján 1963. szeptember 27-én (jelentős késéssel) megtörtént a GYME helyének kijelölése. Az Ilku Pál művelődésügyi, Trautmann Rezső építésügyi miniszterek és Ajtai Miklós OT elnök által aláírt határozat kimondja, hogy a tanulmányi épületeket, a kollégiumot és a sportpályákat, vagyis az egész "egyetemi város"-t Győrött, a Püspök- erdőben kell felépíteni. Egyúttal utasították az érdekelteket,

hogy a beruházási célt és programot e közös határozatnak megfe39

lelően dolgozzák ki.

Az egyetemi munkabizottság megalakulása és tevékenysége:

A kormányhatározat rendelkezése szerint az új műegyetem létesítési tervének, kiindulási adatainak kidolgozására műegyetemi