Tanulmányok a magyar felsőoktatás XIX-XX. századi történetéből - Fejezetek az Eötvös Loránd Tudományegyetem történetéből 14. (Budapest, 1991)
Kiss Márton: Műegyetem alapítási kísérlet Győrött az 1960-as években
174 venne igénybe, s így nem keresztezné a helyi elképzeléseket. Ugyanakkor egyparti telepítés esetén az egyetem működésének kedvezőbbek a feltételei . A két területet alapozás szempontjából közel azonosnak minősítette a bizottság. A fakadó vizek elleni védekezés céljából, továbbá építészeti okokból is a területeket feltöltendőnek találták, melynek nagyságrendje a két változatnál megegyezett . Az egyetem telepítési helyének árvízvédelme megoldatlan volt. Szükségesnek mutatkozott a gátak szintjének megemelése, továbbá újabbak megépítése. Ez utóbbiak közül csak egy nyári gát költségei terhelték volna az egyetemet, a többi Győr árvédelmi tervében is szerepelt. A közműves!tési feladatoknál, a szennyvízelvezetés, a csapadékvíz-elvezetés és a távfűtés tekintetében lényeges különbséget nem találtak a szakértők a két változat összehasonlításakor. A gázszolgáltatás kapcsán azt állapította meg a bizottság, hogy mindkét megoldás esetén szükség van nagyobb közműfejlesztésre. A vízellátás megoldására két változat született. Egyrészt a városi közüzemi ivóvízhálózat bővítése, melyre a városnak is szüksége volt, ám az a számítások alapján nem készült volna el 1968-ra. Másrészt a Püspökerdő északi részén elhelyezendő saját vízmű. A szakértők ez utóbbi megoldást találták olcsóbbnak. A bizottsági állásfoglalás kialakításában döntő szerepet játszott a két alternatíva közlekedési és útépítési szempontból történt összehasonlítása. A tárgyalt időszakban Győr forgalmának 50 H-a a belvároson keresztül bonyolódott le, s ez északon
