Tanulmányok a magyar felsőoktatás XIX-XX. századi történetéből - Fejezetek az Eötvös Loránd Tudományegyetem történetéből 14. (Budapest, 1991)
Kiss Márton: Műegyetem alapítási kísérlet Győrött az 1960-as években
169 1963. II. negyedévében 10, a III. negyedévben újabb 10 főt kell biztosítani; 1964-ben 9, 1965-ben pedig 7 fővel kell növelni az Osztály létszámát. Az Osztály feladatát a következőkben határozza meg: "Az Osztálynak biztosítani kell a GYME létesítésével kapcsolatban szükséges teljes beruházási tevékenységet úgy, hogy a Beruházási Kódexben meghatározott feladatok ellátásán kívül 14 generáltervezői jogkörrel is felruházva - a műszaki tervezés szervezését, valamint a generálorganizációs feladatokat is el kell látnia." Ezt a feladatot az Osztály önálló jogi személyként 15 látja el. A jogutódlás tekintetében a következőket olvashatjuk a felterjesztésben: "Az Osztály a beruházás megvalósítása után feladatát befejezve megszűnik és a leszámolás végrehajtása után a GYME Gazdasági Igazgatóságának az üzembehelyezett állóeszközöket további fenntartásra átadja. A személyi állomány a GYME állományába szükség szerint beolvad." A MM május 24-én jóváhagyta az első lépcsőben kialakítandó 16 10 fős létszámot. Ez a következőképpen oszlott meg: 1 osztályvezető, 2 csoportvezető, 2 főelőadó, 3 mérnök, 2 gépíró. Még az álláshelyek betöltése előtt azonban létszámátszervezésre került sor. Egy június 20-i MM-i leirat június 1-i hatállyal visszame17 nőleg módosította az álláshelyeket. A 10 fő maradt az alábbi bontásban: 3 vezető főmérnök, 2 főelőadó, 3 mérnök, 1 titkár, 1 gépíró. A jóváhagyott álláshelyeket nagy beruházói gyakorlattal rendelkező szakemberekkel töltötték be. Az osztályvezető főmérnöki beosztásra, június 1-ével az Országos Műemléki Felügyelőségtől 18 átkért Janka Jenő építészmérnök nyert kinevezést. A műszaki
