Tanulmányok a magyar felsőoktatás XIX-XX. századi történetéből - Fejezetek az Eötvös Loránd Tudományegyetem történetéből 14. (Budapest, 1991)

Kiss Márton: Műegyetem alapítási kísérlet Győrött az 1960-as években

163

KISS MÁRTON: Műegyetem alapítási kísérlet Győrött az 1960-as években

A Magyar Népköztársaság Elnöki Tanácsa 1963. évi 5.sz. tör- 1

vényerejű rendelete úgy rendelkezett, hogy Győrött műszaki

egyetemet kell létesíteni. A rendelet szerint a művelődésügyi

miniszter közvetlen felügyelete alatt áll a Győri Műszaki Egye- 2

tem, és építőmérnöki, gépészmérnöki, közlekedési illetve híradástechnikai és műszeripari karokra tagozódik. A GYME az

1968/69-es tanévben kezdi meg működését s ezzel egyidejűleg a

3

budapesti Építőipari és Közlekedési Műszaki Egyetem megszűnik, képzési feladatait a GYME veszi át.

A törvényerejű rendelet természetesen nem előzmények nélküli. Az MSZMP VIII. kongresszusának határozatai között a következőket olvashatjuk: "Oktatási intézményeinket úgy fejlesszük, hogy elegendő számban legyenek mérnökeink, szakembereink, kutatóink a technikai és a kulturális haladás igényeinek kielégítésére. Ezért a jelenleginél lényegesen többet áldozunk a szakember- képzésre, a felsőoktatás fejlesztésére, főiskolai intézményeink bővítésére és a főiskolai hálózat kiterjesztésére. Tovább épül a budapesti, a miskolci és a veszprémi műszaki egyetem, új műe- gyetem építése kezdődik meg Győrött." A fejlesztéssel kapcsolatban tervszámok is napvilágot láttak: az Országos Tervhivatal számításai szerint 1980-ig kb. 70.000 mérnök kiképzése szükséges. Ez a meglévő egyetemeken hozzávetőlegesen a nappali hallgatók létszámának 100 %-os emelését jelentette. Ennél nagyobb arányú fejlesztések ezeken az egyetemeken már nem voltak lehetsé