Tanulmányok a magyar felsőoktatás XIX-XX. századi történetéből - Fejezetek az Eötvös Loránd Tudományegyetem történetéből 14. (Budapest, 1991)
Kiss József Mihály: Párhuzamos utak. A kolozsvári és a pozsonyi egyetem válságos időszakának történetéhez
153 pedig csak ott lehet az egyetem, ahol a kultúra gyökerei mélyen nyúlnak a történeti múltba, ahol a jelen is virágzó kultúrális életet tüntet fel, és ahol az elszakadt véreinkkel való további 89 kapcsolat már. területi szomszédság okából is a legkönnyebb." De megmozdultak a különféle szervezetek is, például a Délvidéki Liga: "Szeged olyan berendezésű támaszponttá fejlesztes- sék, ahonnan a Délvidéken rekedt magyarok, a mindig magyar érzésű svábok és magyarbarát más nyelvűek művelődési, gazdasági és politikai célú mozgalmai hatékonyan előmozdíthatók és irányít- 90 hatók legyenek." A tények azt mutatják, hogy a délvidék felé való vonzerő 91 óhaja csak óhaj maradt. A két egyetem megtartása érdekében azonban hiábavaló lett volna minden erőfeszítés, ha az nem egyezett volna meg az ország politikai és kultúrális vezetőinek szándékaival. Abban az időben pedig Magyarország politikájának "ceterum censeo"-ját a trianoni béke elvetése és annak minden eszközzel való revíziója képezte. A revízió céljának eléréséhez a kultúrát is fel kívánták használni. Ez fogalmazódott meg Klebelsberg egyik beszédében: "Szeretném a köztudatba bevinni, hogy a trianoni béke következtében lefegy vérzett Magyarországban a kultusztárca voltaképpen honvédelmi tárca is. Honvédelmi tárca olyan értelemben, hogy most elsősorban a szellem, a művelődés fegyvereivel kell védeni hazánkat és ezekkel az eszközökkel kell újból és újból bebizonyítanunk a világ nemzetei előtt, hogy a magyar viszontagságos
