Tanulmányok a magyar felsőoktatás XIX-XX. századi történetéből - Fejezetek az Eötvös Loránd Tudományegyetem történetéből 14. (Budapest, 1991)
Kiss József Mihály: Párhuzamos utak. A kolozsvári és a pozsonyi egyetem válságos időszakának történetéhez
146 Az 1921.:XXV. törvénycikk A mindkét egyetem önállóságát és fennmaradását biztosító törvényjavaslat kidolgozása Vass József miniszter nevéhez fűződik. A javaslat értelmében a kolozsvári egyetem ideiglenesen Szegeden, a pozsonyi pedig Pécsett nyer elhelyezést. Az indoklás szerint a "szent célért", azaz a trianoni béke revíziójáért az ország csak a kultúra fegyverével küzdhet. Minden eszközt meg kell ragadni az ellenséges szomszédok feletti kultúrfölény biztosítására, s a határainkon kívül került magyar tömegek kultúránk iránti szeretetének és ragaszkodásának ébrentartására. Ezt a célt elsősorban a magyar tudományosság fejlesztése, s a tudományos munkásság gócpontjainak, a tudományegyetemeknek a fenntartása szolgálja. Ezt követeli meg a magyar nemzet jövőjének a biztosítása is. Pécs és Szeged kijelölését indokolja az a tény hogy az 1912.:XXXVI. te. tárgyalása során - amely a debreceni és pozsonyi egyetem felállítását rendelte el -, az országgyűlés elismerte ezen városok alkalmasságát, nemkülönben azt, hogy kérelmezik a hontalanná vált egyetemek befogadását. A négy egyetem fenntartását csak azok ítélik feleslegesnek, akiket egyoldalú, pénzügyi szempontok vezérelnek. Pedig Magyarországnak a háború utolsó évéig tizennyolc millió lakos mellett csak két működő teljes egyeteme volt. A népesség számához viszonyítva Magyarország Oroszországgal állott egy színvonalon. Ezért feltétlenül szükséges a négy egyetem fenntartása, illetve a debreceni és pozsonyi egyetemek teljes kiépítése. A földrajzilag megfelelően elosztott vidéki egyetemektől várható a kultúra terén is
