Tanulmányok a magyar felsőoktatás XIX-XX. századi történetéből - Fejezetek az Eötvös Loránd Tudományegyetem történetéből 14. (Budapest, 1991)

Kiss József Mihály: Párhuzamos utak. A kolozsvári és a pozsonyi egyetem válságos időszakának történetéhez

146 Az 1921.:XXV. törvénycikk A mindkét egyetem önállóságát és fennmaradását biztosító törvényjavaslat kidolgozása Vass József miniszter nevéhez fűző­dik. A javaslat értelmében a kolozsvári egyetem ideiglenesen Szegeden, a pozsonyi pedig Pécsett nyer elhelyezést. Az indoklás szerint a "szent célért", azaz a trianoni béke revíziójáért az ország csak a kultúra fegyverével küzdhet. Minden eszközt meg kell ragadni az ellenséges szomszédok feletti kultúrfölény biz­tosítására, s a határainkon kívül került magyar tömegek kultú­ránk iránti szeretetének és ragaszkodásának ébrentartására. Ezt a célt elsősorban a magyar tudományosság fejlesztése, s a tudo­mányos munkásság gócpontjainak, a tudományegyetemeknek a fenn­tartása szolgálja. Ezt követeli meg a magyar nemzet jövőjének a biztosítása is. Pécs és Szeged kijelölését indokolja az a tény hogy az 1912.:XXXVI. te. tárgyalása során - amely a debreceni és pozsonyi egyetem felállítását rendelte el -, az országgyűlés elismerte ezen városok alkalmasságát, nemkülönben azt, hogy ké­relmezik a hontalanná vált egyetemek befogadását. A négy egye­tem fenntartását csak azok ítélik feleslegesnek, akiket egyolda­lú, pénzügyi szempontok vezérelnek. Pedig Magyarországnak a há­ború utolsó évéig tizennyolc millió lakos mellett csak két mű­ködő teljes egyeteme volt. A népesség számához viszonyítva Ma­gyarország Oroszországgal állott egy színvonalon. Ezért feltét­lenül szükséges a négy egyetem fenntartása, illetve a debreceni és pozsonyi egyetemek teljes kiépítése. A földrajzilag megfele­lően elosztott vidéki egyetemektől várható a kultúra terén is

Next

/
Thumbnails
Contents