Tanulmányok a magyar felsőoktatás XIX-XX. századi történetéből - Fejezetek az Eötvös Loránd Tudományegyetem történetéből 14. (Budapest, 1991)

Kiss József Mihály: Párhuzamos utak. A kolozsvári és a pozsonyi egyetem válságos időszakának történetéhez

144 egyetem visszatérését is ez a megoldás könnyítené meg, hiszen Szegedet többé nem lehet egyetem nélkül hagyni, ott egyébként is egy új egyetem megalapításáról lenne szó. A memorandum szer­zői tudatában voltak annak, hogy a kolozsvári egyetem különál­lásának fenntartása az irredenta demonstráció céljait szolgál­ja, ám úgy látták, hogy ennek a célnak egy "csenevész" intéz­mény nem felel meg. A Szegeddel már folyó tárgyalásokról úgy érveltek, hogy a minisztérium intézkedéseinek tendenciájából a Budapestről való sürgős elköltöztetés, s nem a szegedi elhelyez- 66 tetés a fontos. Az ellentábor a kérdés egyoldalú, gazdasági megközelítését 67 bírálta, nem riadva vissza a demagógiától sem. December köze­pén mind a négy kar azon a véleményen volt, hogy bizottságot kell küldeni Debrecenbe, amely a helyszínen tanulmányozná az elhelyezés lehetőségét, s tanácskozna az ottani egyetemi veze- 68 téssel. December 15-én az Egyetemi Tanács a memorandum szerint döntött. Az ellentábor azonban nem nyugodott bele a vereségbe, 69 s a hallgatóság egy részét is mozgósította. A december 30-i tanácsülés! határozat mellett a miniszterhez felterjesztett kü­lönvéleményében Schneller István prorektor megállapította, hogy a memorandum álláspontján lévők a "különvélemények" és "votum- szerű felszólalások" hatására javasolták egy olyan bizottság Debrecenbe való küldését, amelynek feladata lenne végső soron a Szeged és Debrecen közötti döntés. A bizottság lent is járt Debrecenben. Az Egyetemi Tanács március 5-i ülésén azután úgy határozott, hogy "továbbműködésünk tudományos előfeltételei ... átmeneti-

Next

/
Thumbnails
Contents