Tanulmányok a magyar felsőoktatás XIX-XX. századi történetéből - Fejezetek az Eötvös Loránd Tudományegyetem történetéből 14. (Budapest, 1991)

Kiss József Mihály: Párhuzamos utak. A kolozsvári és a pozsonyi egyetem válságos időszakának történetéhez

135

kilátásba helyezte, hogy az egyetem tanárai, tisztviselői és egyéb alkalmazottai 1920 július végéig helyükön maradhatnak s róluk a kormány gondoskodni is fog - a gyakorlatban minden másként történt, hiszen már ekkor, minden különösebb indok nélkül

33

megkezdték egyes tanárok kiutasítását.

A Jog- és Államtudományi Kar esetében más volt a helyzet.

A szeptember 23-án felvett jegyzőkönyv tanulsága szerint ugyanis a csehszlovák közoktatásügyi minisztériumi osztályfőnök kijelentette, hogy a kar az addigi status quo alapján még három tanéven keresztül, új hallgatók felvétele nélkül működhet. A Kari Tanács szeptember 23-24-i rendkívüli ülésén megtárgyalta az eseményeket, s kidolgozta további működésére vonatkozó javaslatait. Ebben kérte zavartalan működése addig meglévő feltételeinek biztosítását, valamint azt, hogy minden ügyében közvetlenül a prágai minisztérium alá tartozhasson, (felterjesztéseihez német nyelvű fordítást mellékelve) vállalva továbbá azt,

hogy működése tartalma alatt a csehszlovák törvényeknek és sza34

bályoknak veti alá magát. A prágai kormány a megállapodást

35

1919. október 20-i rendeletével jóváhagyta. A tananyagban természetesen történtek bizonyos változások, így például a magyar

36

közjog helyett az összehasonlító közjog oktatását határozták el.

A kar önálló pozsonyi működése 1921. szeptember 6-ával lezárult, ekkor vették át az egyetem összes tulajdonát a Komensky egyetem kiküldöttei. Az átvétel jogi alapját a csehszlovák kormány hivatalos lapjában 1921. augusztus 20-án megjelent rendelet képezte, amely a kar működését az év július 31-ével befejezettnek nyilvánította. Ezen egyoldalú lépés megtétele, s a kar át-