Tanulmányok a magyar felsőoktatás XIX-XX. századi történetéből - Fejezetek az Eötvös Loránd Tudományegyetem történetéből 14. (Budapest, 1991)

Kiss József Mihály: Párhuzamos utak. A kolozsvári és a pozsonyi egyetem válságos időszakának történetéhez

131

tartották annak kimondását, hogy az ezen az új egyetemen eltöltött félévek, a szerzett bizonyítványok és oklevelek egyenértékűek legyenek a magyarországiakéval, annál is inkább, mivel az új egyetem a Ferenc József Tudományegyetem szervezeti szabályzata, tanulmányi- és vizsgarendje szerint működött volna.

A működtetéshez (évi négymillió korona) szükséges költségek

nagyobb részét biztosítottnak látták, ám a magyar kormánytól

20

mintegy másfél-kétmillió koronás évi támogatást kértek.

A Budapesten működő Egyetemi Tanács támogatta a kolozsváriak kérését. Javaslatuk annyiban tért el, hogy a tanszékek betöltetlenül hagyását párhuzamos tanszékek felállítása nélkül nem látták kivitelezhetőnek. Szintén eltérően ítélték meg a létesítendő autonóm egyetem és a hazai főiskolák közötti kölcsönösség kimondásának lehetőségét. Ha ugyanis az egyetem "felállítható lesz... Erdélynek Romániához tartozása idején az formailag reánk nézve külföldi egyetem lesz." A hazai tananyag jelentős részét ott politikai okokból nem lehet előadni, amivel a viszonosság alapja esik el. "De nem is volna célszerű... igen

könnyen ébreszthetne gyanút ott ahonnan az egyetem létezése el21

len kétségtelenül mindent el fognak követni."

Az Országos Menekültügyi Hivatal szintén foglalkozott a fe- lekezetközi egyetem ügyével, támogatván a kolozsváriak beadványát. Véleményük szerint ennek felállítása a Ferenc József Tudományegyetem további fenntartásának kérdését nem érinti hátrányosan. A két egyetem "egymástól már a miatt is külön kezelendők, mert a felekezetközi erdélyi magyar egyetem terve a román politikai tényezők kedvezőtlen álláspontján egykönnyen hajótö-