Tanulmányok a magyar felsőoktatás XIX-XX. századi történetéből - Fejezetek az Eötvös Loránd Tudományegyetem történetéből 14. (Budapest, 1991)

Ujváry Gábor: Egyetemek képviselete az országgyűlésen

12

Proe postságát birják. Ha tehát illyetén Idegeneknek ezen Juss meg-adatott, hogy ne lehetne annál nagyobb bizodalma ezen nemes Universi tásnak is, a’ melly nem tsak ollyatén Apáturságokat, s’ Proe postságokat-is bir, és mind polgári, mind büntető Jurisdic- tioja Privilégiumának rendi, s’ értelme szerént vagyon, de azon kívül Hazának Tagja-is, nagyobb részrűl Nemes Férfiakbúl, vagy Indigenákbúl áll, honnyai Iffjóságnak ország hasznára, ’s düt- sősségére való nevelésében toglalatoskodik, és mindennémü hasznos Tudományokat az 1723-dik Esztendőbéli 70-dik tzikkelynek rendelése szerént, a’ mellyek más külső Universitásokban-is taníttatni szoktak, magában foglal ezen törvényes kérését a’ Felséges Hazától és Tekéntetes Státusoktól valósággal reménleni.

Nem de Angliának Oxoniai, és Kambridkiai Universi tássai közönséges jónak elő mozdítása végett a’ Londoni Parlamentumnál két két követet tartanak? Több nevezetes Europabéli Nemzetek-is mutatnak illyen példákat. Miért nem lehetne tehát ezen Nemes Magyar Universitásnak-is a’ Felséges Hazának (a’ melly akár szabadságára, akár Népének nemes indulattyára nézve Angliának után- na nem tétethetik) saját Tagjaihoz való kegyességében, és hajlandóságában reménységét helyheztetni? hogy ezzel-is némelly külső Nemzetekkel el-hitethesse, hogy Országunkban-is a’ Tudományoknak, és Tudósoknak ollyas betse vagyon, a’ mellyel más Országok, s’ Nemzetek annyira ditsekednek.

De ellenben a’ Tudományoknak nem kis tsorbólására, és hátra maradására lenne, ha a’ Felséges Haza maga-is az Ország dolgainak el-intézésére, ’s bóldogitására illy szerentsés epochában öszve gyűlve, a’ Tudományokhoz ezen kérésünkéi egyező meg betsü-