Tanulmányok a magyar felsőoktatás XIX-XX. századi történetéből - Fejezetek az Eötvös Loránd Tudományegyetem történetéből 14. (Budapest, 1991)
Kiss József Mihály: Párhuzamos utak. A kolozsvári és a pozsonyi egyetem válságos időszakának történetéhez
124 falai közé, amely 1806-tól az egyetemre való előkészítés mellett önálló képesítést nyújtó bölcseleti és jogi karral rendelkező felsőbb tanintézetté vált. 1855-től háromévesre emelték a képzési időt, s húsz év múlva már a bölcsészdoktorátus megszer2 zését kívánták elérni . A két, korabeli szóhasználattal élve "száműzött egyetem" közül a kolozsvári mögött állt jelentősebb múlt. Az 1872:XIX. tc-kel elhatározott, s a király által 1872. október 12-én szentesített törvény alapján még ez év őszén megindult a tanítás. A kolozsvári egyetem az uralkodó engedélye alapján 1881-től vi3 selte a magyar királyi Ferenc József Tudományegyetem nevet. Az egyetem négy: Jog- és Államtudományi-, Orvostudományi-, Bölcsészet- Nyelv- és Történettudományi-, valamint Matematika- és Természettudományi Karra tagolódott. A jogi fakultás részévé vált a nagyszebeni német jogakadémia, a középiskolai tanárok képzésére pedig 1874-ben tanárképző intézetet állítottak fel. A Ferenc József által 1912. július 7-én szentesített 1912:XXVI. te. rendelkezett a pozsonyi egyetem felállításáról. Az uralkodó 1912. november 19-én adott engedélyt arra, hogy a pozsonyi egyetem a magyarok körében nagy népszerűségnek örvendett Erzsébet királyné nevét vegye fel. Az universitason négy: Jog- és Államtudományi-, Orvostudományi-, Bölcsészet- Nyelv- és Történettudományi-, továbbá Mennyiség- Természettudományi és 4 Mezőgazdasági fakultást kívántak felállítani. A tanítás a jogi karon a pozsonyi királyi jogakadémia egyetemi karrá emelésével az 1914/15-ös tanévben, a bölcsész- és orvosi fakultáson pedig 5 1918-ban indult meg. A negyedik kar felállítására és a tanítás
