Tanulmányok a magyar felsőoktatás XIX-XX. századi történetéből - Fejezetek az Eötvös Loránd Tudományegyetem történetéből 14. (Budapest, 1991)
Szögi László: A temesvári és kassai műegyetem létesítésének tervei 1918 előtt
12o műegyetem létrehozása még más történeti körülmények között is sokat késett volna. A politikai helyzet változása azonban ezt az ügyiratot is ad acta tette. Befejezésül csupán a véleményem szerint igen tanulságos kérdéskör utóéletére szeretnék röviden kitérni. 1919 nyarán Temesvár városa abba a semleges övezetbe esett, amelyet a jugoszláv és román hadseregek elválasztása céljából jelöltek ki az Antant vezetői a Bánság területén. Érdekes adalék, hogy a Magyar Mérnök és Építész Egylet temesvári osztálya 1919. július 15-től hathetes műegyetemi és erdőmérnöki póttanfolyamot rendezett azok részére, akik "valamely műegyetemen vagy erdőmérnöki főiskolán rendes hallgatók voltak, és a háborús viszonyok, illetőleg a megszállás következtében tanulmányaikat megszakí19 tani kényszerültek". A pesti Műegyetemen ezt a póttanfolyamot egy félévnek beszámították kollokvium letételének kötelezettsége mellett. Ami végül már nem a magyar felsőoktatástörténet témakörébe tartozik, az annyi, hogy a Romániához került Temesváron 1920. 20 november 15-én már megnyílt a máig jelentős Politechnikum. A csehszlovák államhoz tartozó Kassán pedig először 1937-ben, majd a második világháború után 1952 júliusában állították fel 21 az új szlovák műegyetemet.
