Tanulmányok a magyar felsőoktatás XIX-XX. századi történetéből - Fejezetek az Eötvös Loránd Tudományegyetem történetéből 14. (Budapest, 1991)

Zsidi Vilmos: Magyar ösztöndíjasok és volt kereskedelmi főiskolai hallgatók keleten (Forrásközlés)

99

Londonban (11 fő) és Hamburgban (4 fő) fordultak meg.

Ezek tehát azok az információk, melyek alapján következtetéseket vonhatunk le, a magyar külkereskedelem gazdaságpolitikai érdekeltségeire, céljaira.

Megállapítható, hogy a magyar Kormányhivataloknak - mindenekelőtt a Kereskedelmi Minisztériumnak és a VKM-nek -, önálló gazdaságpolitikai elképzelései voltak, amelyek általában a Monarchia érdekeivel egybevágtak, de speciális magyar célkitűzéseket is tartalmaztak. E célok szolgálatára hozták létre a Keleti Tanfolyamot, majd az Akadémiát, amelynek tanárai, de diákjai is hozzájárultak a magyar keleti kereskedelem fejlesztéséhez. Ezt a célt véleményem szerint két alapvető feltétel mellett lehetett eredményesen megvalósítani: az egyik a helyi, balkáni nyelvismeret, a másik a "helyismeret". Az előbbit a tanulható nyelvek sokféleségével, majd pedig nyelvi ösztöndíjakkal kívánták elérni. Az utóbbit sikerrel hajtották végre az intézet tanulmányi kirándulásaival és különböző utazási ösztöndíjakkal. Több esetben a végzett hallgatókkal is kapcsolatot tartottak.

Igyekeztek a magyar érdekeket külügyi vonalon is érvényesíteni. Erre utal, hogy konzuli szolgálatba állításért közbenjárt az igazgatóság.

Különös fontosságot tulajdonítottak - a Kelet egyéb részei mellett - a Balkánnak. Kiemelt fontossággal bírt Bosznia-Hercegovina. Támogatásban részesítették az oda települőket, illetve elősegítették boszniai-hercegovinai illetőségű ifjaknak az intézetben történő képzését. Gyorsan reagáltak az új fejlemé