Hittudományi fakultások és tanintézetek a XX. századi magyar egyetemeken - Fejezetek az Eötvös Loránd Tudományegyetem történetéből 13. (Budapest, 1991)

Schweitzer József: Az Országos Rabbiképző Intézet helye a magyar felsőoktatásban

- 97 képzőknek, amelyek aztán, amint már említettem, a modern tudomány metodikájával művelték a zsidó tudomány minden ágát.

A pesti Rabbiképzőnek a keletkezését illetően rendkívül sajátos története van, és éppen most, amikor a nagy márciusi napokhoz közeledünk, érdemes erről megemlékeznem.

Az 1848-49-es szabadságharc leveretése után Haynau, a katonai főkormányzó a magyar zsidókat óriási sarccal büntette. Az indokolás felér egy dicsérő okirattal. Haynau ugyanis azt.írja, hogy ha ezek a zsidók nem vettek volna részt oly mértékben és oly arányban a felséges Habsburg-ház elleni felkelésben, mint ahogyan azt tették, akkor ez a felkelés nem bővelkedhetett volna olyan kiterjedésben és olyan sikerekben, mint amilyenekben bővelkedett. Az ellenség részéről egy ilyen elismerés olyan, melyet még a baráttól is hálával fogadhattunk volna.

Mit tehettek ezután a zsidók? Befizették a pénz egy részét, de ez olyan óriási összeg volt, hogy bizonyos haladékot kértek. Később, mint tudjuk, az uralkodó és a nemzet között fokozatosan helyreállt a megbékélés, és felvetődött az a kérdés, hogy a hadisarcként és büntetésként kifizetett összeggel mi történjék?

Az a helyes megoldás született, hogy egy iskola-alap céljára kell fordítani, ebből támogatni lehet a már 1850-es évek óta működő Zsidó Tanítóképző Intézetet, és meg lehet vetni az alapját egy országos rabbiképző intézetnek, amelyről egy bajor származású tudós, Friesenhausen Dávid már a század harmincas éveiben előterjesztéseket terjesztett föl, de ezeket akkor nem fogadták el. Meg kell mondani a történeti igazság kedvéért, hogy ennek a modern tudományos alapon létesítendő rabbiképzőnek