Hittudományi fakultások és tanintézetek a XX. századi magyar egyetemeken - Fejezetek az Eötvös Loránd Tudományegyetem történetéből 13. (Budapest, 1991)
Ladányi Sándor: A református teológiai akadémiák helye felsőoktatásunkban
57 s e bizottság - az intézmény katolikus alapítványi jellegére hivatkozva - elutasító választ javasolt a felsőbb hatóságoknak, így a protestáns teológiai fakultás nem jött létre. Nem valósult meg a pesti protestáns főiskola gondolata sem, amelynek legfőbb oka az volt, hogy azt összekapcsolták a két protestáns egyház uniójával, amit pedig erősen ellenzett az éledő és erősödő pánszlávizmus; másrészt pedig elakadt a kicsinyes hatalmi harcok miatt. A forradalom alatt, 1848 szeptemberében az Eötvös József által készített új egyetemi alapszabályzat - a liberalizmus a- lapelveinek megfelelően - kimondta, hogy az egyetem állami tanintézet, amelyben felekezeti előnyöknek nincs helye. A korábbi /az 1842-es és egyéb/ elgondolásokat fölfrissítve az egyetemre három hittudományi fakultást - római katolikust, protestánst és görögkeletit tervezett. Ekkor azonban a szabadságharc kitörése állt útjába a megvalósulásnak. Eötvös második minisztersége idején, 1870-ben - a vallási egyenjogúság elvének megfelelően - ismét ugyanennek a három teológiai fakultásnak a felállítását indítványozta. Ellenzői rámutattak arra, hogy ezen az alapon izraelita fakultásra is szükség lenne; míg mások véleménye szerint magát a római katolikus teológiai fakultást is külön kellene választani az egyetemtől, és egyházi intézménnyé kellene tenni. "Szabad búvárkodás" a tudományok területén ugyanis csak akkor képzelhető,' ha azt a dogmák nem akadályozzák. Rá kell mutatnunk arra, hogy Eötvöst liberális szemlélete mellett politikai megfontolások is motiválták. Amint ezt a fiához írott levelében kifejtette: az állami egyetemen létesített teo-