Hittudományi fakultások és tanintézetek a XX. századi magyar egyetemeken - Fejezetek az Eötvös Loránd Tudományegyetem történetéből 13. (Budapest, 1991)

Bolberitz Pál: A Pázmány Péter Római Katolikus Hittudományi Akadémia

50

ószövetségi szentlrástudománv, újszövetségi szentírástudomány, ókeresztény irodalom- és dogmatörtériet, közép- és újkori egyháztörténet, l.sz. keresztény bölcseleti és 2.sz. keresztény bölcseleti tanszék, alapvető hittani tanszék. Külön előadásokon /spec, kollégiumok/ lehet a részlettémákban kutatni. A kötelező szemináriumi gyakorlatok az egyes szaktarületeken való elmélyülést szolgálják. Megbízott előadó tanítja a latin, a görög és a héber nyelvet. Más keleti nyelvek is felvehetők, nem kötelező tantárgyként. A szakosodást a tanszéki magántanárok előadásai is elősegítik.

A Hittudományi Akadémián a következő végzettség szerezhető: aki minden tantárgyat lehallgatott, azokból érvényes vizsgát szerzett, de nem szigorlatozott abszolutóriumot kaphat. Aki e- zen felül minden kötelező szigorlatnak eleget tett, és szakdolgozatát is elfogadták, licenciátusi fokozatot nyerhet a szóbeli vizsga után /diploma/. Ha a licenciátus-diploma birtokában tovább szakosodik, és megfelelő irányítás mellett doktori értekezést ír, majd azt sikeresen meg is védi /laurea szigorlat/, teológiai doktori fokozatot nyer.

A Hittudományi Akadémia hallgatóinak száma általában 150-170 fő körül mozog. Ezek közül 50 a papnövendék, a többi világi hallgató /fiúk és leányok/.

1978 óta működik a Hittudományi Akadémia Levelező Tagozata.

E Tagozat hallgatói nem ugyanazt a diplomát kapják mint a nappali tagozatos hallgatók. Végbizonyítványt szereznek, amennyiben eleget tettek .vizsgakötelezettségeiknek. A Levelező Tagozatot azért hozták létre, hogy a világi hivők számára is - nemre