Hittudományi fakultások és tanintézetek a XX. századi magyar egyetemeken - Fejezetek az Eötvös Loránd Tudományegyetem történetéből 13. (Budapest, 1991)

Török József: A római katolikus Hittudományi Kar a budapesti egyetemen 1913–1950 között

46

ga számára is lenne mondanivalója. A nemzeti katasztrófa idején nem a valamely irányba tolódásban kereste a megoldást kora értelmiségének számos és neves képviselőjével ellentétben, hanem abban az igazságban, amelynek kutatása az emberi elme állandó föladata. Ezért, a "megésmert igasság" tétovázás nélküli követése miatt lett a hatalomátvétel áldozata már 1949-ben, még a karnak az egyetem kebeléből történt eltávolítása előtt, amikor külső erők - a kar autonómiáját sértve - rendelkezési állományba kényszerítették öt. A karnak az egyetemről való leválasztása és kiköltözése után hat nappal, az akkor kreált hivatalos nevén: a Római Katoliki : Központi Hittudományi Akadémia megtartotta első rendkívüli tanártestületi ülését. Ezen Zemplén György, az új dékán a következőket mondotta: "Nem vétek semmit sem a történelmi, sem az alkotmányos hűség ellen, ha úgy érzem: mi továbbra is Pázmány egyeteme vagyunk, mert ma már egyedül képviseljük azt a szellemet, amellyel nagy alapítónk egyetemünket útjára indította. Ha Akadémiánk külsőleg nem is viseli Pázmány nevét, és hamarosan a budapesti tudományegyetem sem fogja viselni, őrei maradunk annak a hagyománynak, mely az igazi haladás korszerű eszméit mindig össze tudta egyeztetni Pázmány világnézetének evangéliumi gyökereivel".

Összefoglalva: a vizsgált négy évtized alatt a Hittudományi Kar végrehajtott két tanulmányi reformot és ezzel a legrangosabb egyetemek teológiai fakultásaival került egy szintre.

A Karon oktató legkiválóbb személyiségek a tanítás mindennapi feladatán túl olyan kutatói munkásságot folytattak, amelynek haszonélvezője számtalan esetben a hazai és nemzetközi tudomá-