Hittudományi fakultások és tanintézetek a XX. századi magyar egyetemeken - Fejezetek az Eötvös Loránd Tudományegyetem történetéből 13. (Budapest, 1991)

Török József: A római katolikus Hittudományi Kar a budapesti egyetemen 1913–1950 között

40

Török József: A római katolikus Hittudományi Kar a budapesti egyetemen 1913-1950 között

A Hittudományi Kar történetének adott szakaszát behatároló két évszám azonnal rávilágít arra, hogy a Pázmány Péter alapította egyetem teológiai fakultása tanárainak (akik a század első éveiben az alapító műveinek kritikai kiadásán dolgoztak) igencsak szem előtt kellett tartani a Pázmány által veretesen megfogalmazott alapelvet: "Aki az Igasságot szereti, eltekéllye magában, hogy senki kedvéért vagy barátságáért, semmi gyalázatért vagy kárvallásért a megésmert igasságot hátra nem veti, hanem azt minden tétovázás nélkül követi."

Az események külső keretét két világháború, két kommunista hatalomátvétel, a Trianon utáni konszolidáció és a negyvenes évek második felének rövid demokráciája, valamint a teológiai karnak a két hatalomátvételt követően az egyetemről történt kizárása képezi.

A közel négy évtizedet felölelő szakasz bemutatása külön monográfiát érdemelne, de az elmúlt évtizedek alatt az intézmény fennmaradásáért való fáradozás fontosabb és sürgetőbb feladatnak mutatkozott, mint a kar legújabbkori történetének megírása. Ennek alátámasztására egyetlen mondat idézése is elegendő 1959- ből: "A január 23-ra hirdetett békepapi gyűlés előtt az Egyházügyi Hivatalnak is tudomására jutott, hogy a papnövendékek re- nitensségre készülnek és ezért a gyűlés előtt az elnökhelyettes úr közölte a dékánnal, hogy ha ez megtörténnék, akkor a legszigorúbb büntető akciót foganatosítják a szeminaristák el-